Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Belényesy Márta: A földművelés Magyarországon a XIV. században 517
540 BBLÉNXESY MÁRTA egy XV. századi kódexünkben, ahol a fordító a marhával történő „tritura" fogalmát a magyar „nyomás" kifejezéssel adja vissza,82 de ez is inkább fordításnak látszik, mint népünk korabeli általános gyakorlatára mutató közismert szóhasználatnak. Ugyanilyen kevéssé állapítható meg a nyomtatás elterjedtsége a rakodó 4 helyek különféle formáinak vizsgálata alapján, melyeknek pedig e korban már táji viszonylatban is jól körülhatárolható típusai mutatkoznak. A gabonaneműek növekvő mennyisége ugyanis a XIV. századra már nemcsak a nemesi birtokot, de a nagyobb területen gazdálkodó parasztságot is az elé a probléma elé állítja, hogy jól védelmezett és megfelelő külön tárolóhelyekről, belső csűrökről és rakodó kertekről, vagy esetleg külső szérűkről gondoskodjék. A felbukkant adatok alapján e tárolóhelyekről sok esetben igen nehéz képet adni. Nem dönthető el pontosan, hogy a „horreum" magánosan álló csűrt" vagy szérűt, illetve csűröskertet jelent-e. Azok a Nyitrából, Liptóból, Sárosból és Ungból, tehát a későbbi felvidéki csűrös területekről való adatok azonban, melyek nemesi curia tartozékaként említenek ,,horreum"-okat, minden esetben kimutathatóan épületre is mutatnak. Megtudjuk ugyanis belőlük, hogy a „horreum" és istálló anyaga a házakhoz hasonlóan gyúlékony83 és könnyen szétszedhető,8 4 vagyis közönséges boronaépület, amellett az is kiderül, hogy a csűrök a gabona elraktározására szolgáltak,8 5 de a későbbi gyakorlathoz hasonlóan valószínűleg a cséplési munkálatokat is ott végezték.86 Sőt ahol a telek tartozékai közt bukkannak fel, ott helyenként már több száz kepe befogadására szolgáló épületre gondolhatunk.8 7 Az Ung megyei Csicser falunál az is kitűnik, hogy a csűr, illetve istálló leginkább a lakótelkek végében helyezkedik el.8 8 A szántófölddel egybefüggő gazdasági udvaroknak ez a beosztása a megye parasztságának körében később is egészen általános. A csicserihez sokban hasonló elhelyezésűnek látszik a csűr, a veszprémi Devecser egy jobbágytelkén is, amelynek udvara, kertje és csűrje a Kistorna nevű folyóig terjed.8 9 Itt az udvarok, kert és csűr fogalmai mögött legalább i két (tehát egy lakó és egy hátsó gazdasági) udvart, valamint egy ezektől 82 „. . . Ephraim vitula docta diligere trituram" •— magyar fordításban így hangzik : —- „Effraim a boriutol taneitatott zèrètni a nomast". (Bécsi codex 195. Ny. I. 150. „Anyagi kultúránk a XV. században" Adattára. L. Lnó.) 83 1330 : (Nyitra) „oreum et stabulum comitis Matchie" famulusaival felgyújtja nemes ember. (Dl. 2586 ; Má. E.) 84 1367 : Liptó megyében egy nemesasszony elad „duas domos et unum aedificium orei, in quo se fruges conservare soient". (Kubinyi lt. Árvaváralja f. 1. nr. 12 ; Má. E.) 85 Lásd a 84, 88, 89. jegyz. 86 „A csűr — írja Takáts — a régi időkben nemcsak a gabona megőrzésére szolgáló épület volt, hanem bevett szokás szerint a magyar urak a cséplést nagyrészt a késő őszi időben végeztették, vagyis akkor, amikor nagyobb munka már nem igen akadt. (Takáts Sándor : A magyar csűr. Rajzok a török világból. Bpest, 1915. 219. 1.) 87 1342. márc. 13. Vaspeni Tamás ellen vizsgálat a Veszprémi István és fiának okozott 50 ft. kár ügyében : „fruges ipsorum trecentas capecias facientes in horreo concremasset". (Zalai О. I. 388.) 88 Az 1343-as csicseri birtokosztálykor Jób kúriáján fiai úgy osztoztak meg hogy „pars eiusdem curiae, ubi domos habuisset" Miklósé, „alia vero pars ipsius curie in qua (comes Job) oreum habuisset et suas fruges conservasset" Domokosé (Anjou O. IV. 333.) ; 1398 : Osztozás során az egyik fél átengedi a háza megett fekvő istálló fáját a másik félnek, aki azt szabadon elviheti bárhová. (Zsigmondkori О. I. 5381.) 89 1365 : Jobbágy-sessio : „cuius curiae, ortus et oreum solum modo usque . . . fluvium Kistorne se extenderetur". (Dl. 42228.)
