Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Barta István:A kormány parasztpolitikája l849-ben;II. 4
54; BAKTA ISTVÁN izgatásait megkezdette«.17 7 A kormánybiztosok akadékoskodásai azonban hiábavalóaknak bizonyultak : Madarász László az országgyűlés július 2-i megnyitásakor ott ült a képviselők soraiban, mint a csákvári kerület képviselője.17 8 Szacsvay Imrét — aki már az előző év nyarán is a jobbágyfelszabadítás továbbfejlesztésének egyik előharcosa volt — talán az április 19-i rendelet megyei végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok késztették arra, hogy június folyamán Somogyi Antallal közösen egy tervezetet adjon be arra vonatkozólag, hogy a földesurak és volt jobbágyaik közötti nézeteltérések kiküszöbölését a községlakókból álló egyezményi bíróságra kell 'bízni. A gyakorlatban ez azt jelentette volna, hogy a község és a földesúr közti vitás kérdéseket a község dönti el : nem csoda, hogy a javaslatot maga Kossuth is »nevetségesnek találta«, és így az lekerült a napirendről.17 9 A legmesszebb azonban ismét Táncsic s ment el, aki Forradalom , c. röpiratában nem elégedett meg azzal, hogy az^mlók birtokainak és a kincstári földeknek a kiosztását javasolta, hanem 2000 holdon felül minden ii a ^vh htokkal ezt kívánta tenni azzal a hozzátétellel, hogy minden föld tulajdonjoga ázállamé s az csak használatra engedi át a földeket megfelelő parcellákban a polgároknak. Ugyancsak Táncsics rögtön Szegedre érkezése után több cikket is írt a Szegedi Hírlapban a hűbéri maradványok és regálék eltörlésével kapcsolatban.180 A parasztság kiíáradásának jelei S ha a népmozgalmak, a kormánybiztosok figyelmeztetései és a radikálisok javaslatai nem tudták gyors tettekre ösztönözni a Szemere-kormányt a parasztkövetelésekkel kapcsolatban, mindennél aggasztóbb tünetként kellett volna hatnia számára azoknak a jeleknek, amelyek azt mutatták, hogy a háború legnehezebb terheit hordozó parasztság ereje, kitartása, lelkesedése csökkenőben van. Azokban a hetekben, amikor a magyar szabadság ügyét fenyegető veszedelem nagysága minden korábbit messze felülmúlt, s ennek megfelelően a társadalom minden rétegétől a korábbiakat messze meghaladó erőfeszítéseket kellett elvárni, a kormányhoz mindenfelől arról érkeztek jelentések, hogy a nép nem válaszol a régi lelkesedéssel a népfelkelési felhívásokra, vállalkozókedve hanyatlik, és ennek eredményeként a népfelkelés kiállítása sokfelé nehézségekbe ütközik.181 Ez a jelenség persze nem Uo. 12. kútfő 16. tétel. 178 Az igazoló eljárásról szóló jelentést 1. a Közlöny jún. 13-i számában. 179 A részletekre 1. Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és'számüzetésének idejéből. Sajtó alá rendezte Bessenyei Ferenc. Bp., 1894. 515. s köv. 1. —'" Az egyezményi bíróságról szóló tervezetet 1. OHB 8463/1849. sz. alatt. Szövegéből kiderül, hogy elkészítésére a kormány készülő, később ismertetendő úrbéri törvényjavaslata adott alkalmat. 180 Júl. 18.. 21., 28. sz. 181 »A népfelkelésre számítani nem lehet — írta pl. jún. 12-én Beöthy Ödön főispán Biharból — bármelly csekély számra számítottam légyen is, egy harmada sem állott ki.« Jún. 13-án Rákóczy János kormánybiztos írja Kecskemétről, hogy »a nép keseredni kezd«, jún. 30-án Láhner tábornok jelenti Kossuthnak, hogy »a népfelkelés lassan halad, a nép azt mondja : csak menjenek az urak is, mi megyünk« ; 1'ataY József jászkún főkapitány júl. 23-án arról ír, hogy a »nép únni kezdi már ezen sokfélé való zaklattatást ily nagy dologidőben«. (OHB 8302/1849., Belügymin. ein. 687., 588., 697. stb.) Zalában is általános részvétlenség mutatkozott a népfelkelés iránt ; csupán két premontrei pap
