Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Barta István:A kormány parasztpolitikája l849-ben;II. 4
50 1 BARTA ISTVÁN hogy »az illyen eljárás a fölföldön óhajtott következményt szülne«.16 8 Intézkedés persze nem történik és Luzsénszky a cári intervenció után már a visszavonulás során szerzett élményei birtokában panaszkodhat Kossuthnak arról a fájdalmas tapasztalatáról, hogy »a nép nem viseltetik rokonszenvvel«, részvétlen, nem akar felkelni, s ennek okát abban látja, »hogy még mindég ki nem elégíttettek a nép követelései«.169 Nem kevésbé szomorú és megdöbbentő az a kép, amit Eötvös Tamás, Ung és Bereg megyék kormánybiztosa rajzol megyéi állapotáról június 28-án. »A legnagyobb veszély minden nemzetiségű népünkre — írja a cári intervenció által előidézett nehézségek vázolása után —, hogy ezen zavart használni akarva úrbéri rendezéseket végeznek be, minden tekintettel a föld aquisitiora a földesurak részére, de semmivel a. törvény s igazságra, ami a számtalan földjétől megfosztott népet elégületlenné teszi, zúgolódóvá az olly szabadság ellen, melly őtet megfosztja földjétől, s ha ez több megyékben is így történik, rövid időn elveszítjük a népet.« Ezért a kormánybiztos szerint »múlhatatlan szükséges egy rendelet, melly határozottan kimondja, hogy míg a törvényhozás bővebben nem rendelkezik, minden úrbéri rendező tagosító per szüntessen meg, s mindenki, aki nem a földesúr tulajdon házában lakik, szabad ember, ment az úrdolgától«, mert, kénytelen a jelentést tevő megvallani, »hogy kivált Ungban különféle praetextusok mellett a népnek szinte fele még úrdolgáz«; a megye elnézte, hogy a robotot sokhelyütt újra életbe léptessék, a kormánybiztos botrány nélkül nem tud beleavatkozni, pedig — írja Eötvös — »a földesurak ezen zsarnoksága által elveszíthetjük a népet s azzal ügyünket is«.170 A baloldal és a jobbágyfelszabadítás továbbfejlesztése A helyzet tehát az a szabadságharc hanyatló szakaszában, hogy a parasztmozgalmak újból emelkedő hulláma és a néppel közvetlen érintkezésben levő, problémáit, kívánságait jól ismerő kormánybiztosok javaslatai ismételten és egyre sűrűbben figyelmeztetik Kossuthot és a Szemere-kormányt arra a szoros kapcsolatra, amely a parasztság igényeinek kielégítése és a szabadságharc kedvező kimenetele között van. De e figyelmeztetéseket a kormány részéről a helyzet rohamos romlása ellenére sem követik gyors intézkedések. Pedig a kormány nógatóinak, sürgetőinek sorába ekkor már beáll az a baloldal is, amely azóta, hogy az elmúlt év nyarán és koraőszén olyan határozottan állást foglalt a márciusi jobbágyfelszabadítás továbbfejlesztése mellett, az ősz és a tél folyamán csak ritkán hangoztatott olyan véleményt a parasztkérdésben, amely lényegesen különbözött volna a kormánytöbbség véleményétől.17 1 168 Belügymin. eb. 104/1849. sz. 169 A jún. 28-án Kápolnán kelt jelentést 1. OHB 8618/1849. sz. alatt. 170 A Szemeréhez intézett jelentést 1. Belügymin. ein. 406/1849. sz. alatt. 171 Tanulmányunk keretein kívül esik a haloldal 1849-i parasztpolitikájának s a parasztkérdésről vallott nézeteinek részletes elemzése ; ezt csak utalás formájában, olyan mértékben tesszük, amilyen mértékben az a kormánypolitikára befolyást gyakorló erők és tényezők ismertetésének a teljessége szempontjából szükséges. A kérdé gondosabb elvi megalapozását megtalálhatja az olvasó az egyetemi magyar történeti tankönyv Spira György által írt 1848/49-es fejezeteiben — természetesen csak a tankönyvkereteihez alkalmazott terjedelemben és bizonyító anyaggal.
