Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Barta István:A kormány parasztpolitikája l849-ben;II. 4
A KORMÁNY PARASZTPOLITIKÁJA 1S49-BEN* Nagy József Debrecenben ; az úrbéri rendelet megszületése Nagy Károly még a szabadságharc diadalmas nagyhetének vágtató eseményei közepette sem tudott elfelejtkezni kötelességéről és azokról a százezreket érintő érdekekről, amelyek az úrbéri viszonyokat szabályozó rendelet mielőbbi megjelenéséhez fűződtek. Néhány napig ugyan türelmesen várt a Honvédelmi Bizottmány döntésére, de amikor várakozása hiábavalónak bizonyult, április 10-én újabb sürgető figyelmeztetéssel fordult a Bizottmányhoz. Feliratában rámutatott arra, hogy az Igazságügyiminisztériumhoz továbbra is nagy számban érkeznek elintézést váró úrbéri tárgyú folyamodások, »mellyeknek visszatartása a különben is gyanakvó természetű, s a szabadságról és tulajdonról nem eléggé világos fogalmakkal bíró, és efölött izgatók által felingerelt földművelő köznépnél rossz vért és megelégületlenséget •okoz«. Utalt a március 31-én felterjesztett javaslatra, amelynek az lett volna a rendeltetése, hogy »mielőbb átnézetvén és visszaküldetvén, a fennforgó úrbéri, panaszok kiegyenlítésére nézve olly általános zsinórmértékül szolgáljon, mellyre az illető törvényhatóságokat minden egyes esetben következetesen és rendszeresen utasitni lehessen«. Sajnálattal jelentette ki, hogy »a tisztelt honvédelmi bizottmány ezen szabályok helybenhagyását illetőleg mai napig sem jelentette ki nézetét, az azok nyomán teendő intézkedések szüksége pedig napról-napra nyomasztólag éreztetik«, s kérte a Bizottmányt, hogy a javaslatot mielőbb vizsgálja meg, vagy ha az már megtörtént volna, küldje vissza a minisztériumnak.51 Nagy Károly felirata Nagy József utolsó sürgető jelentésével együtt belekerült abba az egyre vaskosabbá növekvő iratcsomóba, amely ekkor már hosszabb ideje a Honvédelmi Bizottmány irodájában feküdt, készen arra, hogy a Bizottmány és Kossuth által megvizsgálva a kibocsátandó rendelet alapjául szolgáljon. Mert az természetes volt, hogy ilyen nagy horderejű döntés Kossuth véleményének ismerete és jóváhagyásának elnyerése nélkül nem jelenhet meg. Kossuth április 12-én este érkezett meg a főhadiszállásról Debrecenbe, eltelve a nemzeti függetlenség kimondásának nagy tervével. A Honvédelmi Bizottmány még aznap este összeült, az ülésen azonban érthető módon a Függetlenségi Nyilatkozat tervén kívül másról nem igen lehetett szó. Másnap az országgyűlés zárt ülésében folytatódott Kossuth küzdelme a Nyilatkozat tervét ellenző békepárti többséggel, harmadnap, április 14-én megvívta győzedelmes harcát a debreceni nép színe előtt, a függetlenségi határozat kimondását követő napok pedig az ünnepélyes Nyilatkozat szöve* A tanulmány első részét lásd a Századok 1965. évi 6. számában. 51 Nagy Károly feliratát 1. OHB 5457/1849. sz. alatt. (Fogalmazványa Igazságïigymin. úrbéri oszt. 320/1849. sz. alatt.)
