Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Barta István:A kormány parasztpolitikája l849-ben;II. 4
42 BARTA ISTV.ÍX és Zuberényi József 4. huszárezredbeli katonát »a népnek az uraság és újoncozás elleni lázítása« miatt kivégeztette.13 7 ® A felszabadult Pest megye népe is sokhelyütt birtokába veszi az elmenekült hazaárulók vagyonát, engedély nélkül bevetik az uraság földjét, használják az erdőt és a legelőt, megtagadják a haszonbér fizetését, a harmados földek utáni robotot, bort és húst mérnek stb.137 b Még határozottabb formában jelentkeztek ezek a mozgalmak a dunántúli megyékben. Fejér megyéből a megye felszabadulása után kinevezett kormánybiztos, Batthyány István már május 24-én azt jelentette, hogy »a megye némely községeiben törvényellenes kihágások mutatkoznak« és egy rendeletet is bocsátott ki a mozgalmakban elsősorban érdekelt Csákberény, Mány, Zámoly stb. községek lakóihoz. Megbélyegezte az »erdőknek iszonyú rongálása, vetések elpusztítása, törvényellenes borméretés s több más hasonnemű kárhozatos kihágások és büntettek« elkövetőit s kijelentette, hogy ahol hasonló kihágásokat tapasztal, »azoknak okozóit és előidézőit, mint olyan egyéneket, kik veszéllyel környezett édes hazánk vég megmentését {mellyet rend, személy- és vagyonbátorságnélkiil még Isten sem mentend meg), és az egész ország boldogságát s mielőbbi felvirágzását nehezítik sőt lehetetlenítik«, mint hazaárulókat életük és vagyonuk elvesztésével bünteti.138 S hogy ezt nem szánta üres fenyegetésnek, bizonyítja június 6-i jelentése : ebben arról számolt be Szemerének, hogy »legutóbbi jelentésében megküldött nyílt rendeletéhez hűen a megyében mutatkozó communisticus hajlam és törvényellenes kihágásoknak csírájában leendő elfojtására« Müller Károly móri lakost az éppen Fejérvárt időző Kmety-hadosztály rögtönítélő bírósága elébe állította »és az idezárt hirdetmény szerint mint honárulót és néplázítót másoknak rettentő példájára golyó által kivégeztette«.139 Az elrettentő intézkedéssel Batthyány úgylátszik elérte célját, mert a következő hetekben Fejér megyéből nem érkezik hír jelentősebb mozgalmakról. A szegényparasztság elégedetlensége azonban más formában mégis megnyilvánul : az aratás közeledtével ugyanis a zsellérek egyrészt nem akarnak a megszokott feltételek mellett aratásra leszerződni, másrészt a már korábban megkötött szerződések alapján sem akarnak munkába állani. A megye a birtokosok érdekei védelmében azonnal fellépett : a mezőgazdasági munkásokat az okozandó károk megtérítésével, »mindennemű ingó és ingatlan javaik bírói zár alá vételével« és elárvereztetésével fenyegette, elrendelte, hogy a szerződésüket nem teljesítők máshol nem vállalhatnak munkát, azokat pedig, »kik az aratókat arra, hogy az aratási munkát meg ne kezdjék, vagy a megkezdett aratást félbehagyják, izgatni, s más aratási munka felfogadására csábítani merészlik«, mint főbűnösöket, izgatókat és lázítókat, azonnali bebörtönö•zéssel és a legszigorúbb büntetéssel fenyegette.140 137a Belügymin. országlászati oszt. 11. kútfő 4. tétel. 1 ' л'ь Számos ilyen esetet sorol fel Spira György tanulmánya : Parasztságunk és az első magyar polgári forradalom nemesi vezetése. Századok, 1948. 147. s köv. 1. 138 Batthyány máj. 24-i jelentését és a hozzá mellékelt kiáltványt 1. Belügymin. országlászati oszt, 10. kútfő 37. tétel (146. rakt. sz.). 139 A Szemeréhez írt jelentést a kivégzést közhírré tevő nyomtatvánnyal 1. Belügvmin. országlászati oszt. 1849. 11. kútfő 5. tétel. Hasonló tartalmú jelentést küldött Batthyány Kossuthnak is (OHB 7889/1849. sz.).' 140 A megye jún. 27-i bizottmányi ülésében kelt rendelet nyomtatott példányát 1. O. L. Kossuth-Archív 562. fasc., a Balogh István feliratú csomóban.
