Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Kató István: Az 1918-as novemberi parasztmozgalmak 394
AZ 1Ö18-AS NOVEMBERI PAIÎASZTMOZGALMAK 411 rúk egyik legkegyetlenebb megtorló eszközét, a repülőgépről alkalmazott gépfegyvertüzelést és bombavetést.8 4 Az aradi repülőtéren Medvey őrnagy parancsnoksága alatt négy repülőgépből felderítő repülőrajt szerveztek, amely a parasztgyülekezésekre mélyrepülésben sorozatlövéseket adott és bombákat vetett.8 5 A szomszédos Krassó-Szörény megye is igénybevette az aradiak repülőgépeit. Facsádon a csendőrök nem tudták lecsendesíteni a román parasztokat, az alispan kérésére 1918. november 6-án ötven méterről bombákat hajítottak rájuk. A híradás a bombázás száz halottjáról tudósít, a sebesültek számáról nem ad tájékoztatást.86 Ez a módszer igen megnyerte a parasztoktól megrémült burzsoázia, tetszését, mert a táviratok egész sora kér repülőgépet és ezenkívül páncélautót a karhatalmi központoktól.8 7 A budapesti katonai rendőrség parancsnoka a sajtónak adott nyilatkozatában azzal fenyegetődzött, hogy repülőgépekkel,,. . . még fegyverhasználat által is . . ." helyre fogja állítani a rendet.8 8 Használtak-e a továbbiakban repülőgépet és sor került-e a páncélautók bevetésére, nem tudjuk, de tudunk a parasztok ellen az egész országban alkalmazott megtorlások és kegyetlenkedések változatos módszereiről. A burzsoá körök követelték a „martalóc községek" kollektív megbüntetését. A budapesti Ügyvédi Kamara kormányhoz intézett felterjesztésében, amelyhez csatlakozott a kereskedők szervezete, az OMKE is, a jogszabályok olyan kiegészítését követelte, hogy kötelezhetők legyenek a községek a tőkésektől és nagybirtokosoktól elkobzott javak megtérítésére. Ezt preventív intézkedésnek remélték újabb megmozdulások ellen, mert „ez a felébresztett felelősségérzet megteremti az egyközségbeliek kényszerű szolidaritását".89 Egy volt képviselő a Magyar Nemzeti Tanácshoz intézett levelében azt tanácsolta, hogy a felkelésben résztvevő falvakat rekesszék ki a választójogból.90 Az új Werbőczyk javaslatai nem mentek át a törvénytárba, de a gyakorlatban megvalósultak. A megtorló különítmények a legbrutálisabb eszközökkel nyomoztak a felkelések résztvevői után. Megszállták a falvakat, kártérítés ürügyén magas sarcot vetettek ki, tömegesen elhurcolták és börtönbe vetették a parasztokat. A felkelések vezetőit — a falvak megfélemlítésére — bírói eljárás nélkül, a helyszínen, a legválogatottabb eszközökkel kivégezték,9 1 néhány katonai különítmény különösen hírhedté vált kegyetlenkedéséről. A Szentgáli különítmény az Andrássy grófok birtokának feldúlásáért úgy állt bosszút, hogy Tiszadobot hetekre elzárta a külvilágtól. A piactéren derest és akasztófát állított fel, és a falu kivezényelt lakosságának a szemeláttára botoztatott. A parasztokat felakasztották és megfulladás előtt eresztették le a kötélről.92 Arad megyében Acélgárda nevű különítmény alakult, amely a falvakban 84 Az ágyukat bevetik Tenke és Oláhszentmiklós (Bihar m.) ellen. „Nagyvárad", 1918. nov. 7. 85 „Arad és Vidéke", 1918. nov. 5. 86 Uo. 1918. nov. 7. Közli Gáborné, i. m. 228. 1. 87 Lásd még Gáborné, i. m. 227—8. 1. 88 „Magyarország", 1918. nov. 7. 89 OMKE, 1918. dec. 6. 90 P I Arch. Magyar Nemzeti Tanács 1. őrz. egys. 141. 1. 91 A zalaegerszegi (Zala m.) rendőrparancsnokság jelenti 1918. nov. 9-én, hogy három faluban 14 kivégzést hajtottak végre, 5 akasztást és 9 agyonlövést. P I Arch. A. XVI. 7/50. 92 Jelentés Tiszadobról (Szabolcs m.). P I Arch. TAGyOB 2/21. 6 Századok
