Századok – 1956

TANULMÁNYOK - Kató István: Az 1918-as novemberi parasztmozgalmak 394

410 KATÓ ISTVÁN A kormány első intézkedése a parasztfelkelések ellen a statárium be­vezetése volt az ország jelentős részében. Ez azonban nem sokat használt, amíg nem volt erőszakszervezete a végrehajtásra. A kormány arra töreke­dett, hogy először a városokban szilárdítsa meg hatalmát és néhány napra a falvakat magára hagyta azzal az utasítással, hogy szervezzenek polgárőrsé­get a helyi erőkből. A finánctőke képviselői is foglalkoztak az erőszakszervezetek megszilár­dításának kérdésével. 1918. november 2-án a GYOSZ a Kereskedelmi és Ipar­kamarába összehívta a jelentős burzsoá személyiségek értekezletét. Sándor Lászlót, a forradalom által elűzött budapesti főkapitányt megbízták, hogy a „rend" védelmére karhatalmat szervezzen. A GYOSZ 400 ezer koronát ajánlott fel „közadakozásból" erre a célra.8 0 A burzsoázia azonban ingatag helyzetében gondolni sem mert arra, hogy erőszakszervezetét a munkásosz­tály hozzájárulása, sőt támogatása nélkül hozza létre. Ezért a GYOSZ a szo­ciáldemokrata párt segítségét kérte, és az új karhatalom élére tíz tagú közös vezetőséget állított, felerészben tőkések és felerészben a szociáldemokraták részvételével. Ez a tanács azonban a háttérben maradt, előtérbe a szociál­demokrata Biró Dezső és később Szikra Gyula kerültek, mint az új „munkás" karhatalom parancsnokai. A karhatalom tagjait a szak­szervezetek választották ki, vörös karszalagot viseltek és elnevezték „népőrségnek' '.8 1 A népőrség nem volt a burzsoázia számára olyan szabadon használható erőszakszervezet, mint a régebbi, a néptől teljesen elkülönült karhatalmi szer­vezet, de mégis ez volt az első olyan intézmény, amit felhasználhatott a forra­dalom győzelme után a „rend" védelmére. A népőrség háta mögött újra bá­torságra kaptak a megbénult karhatalmi szervezetek : a rendőrség, a csend­őrség és a katonaság megmaradt — többnyire továbbszolgálókból álló — csoport­jai. Vidéki városokban is megalakultak a népőrségek és ezenkívül nemzetőr csapatok. A falvak polgárőrségei nem voltak elég erősek a parasztfelkelésekkel szemben, ezért megkísérelték a városi népőrségek bevetését.8 2 Azonban ezek sem váltak be, mert beszélni még csak hajlandók voltak a „rendről", de erő­sebb eszközökre a parasztok ellen nem voltak felhasználhatók. Előfordult az is, hogy a falura küldött népőrség ahelyett, hogy leszerelte volna a forra­dalmi hangulatot, a parasztokat a jegyzők és a földesurak ellen biztatta.83 A parasztfelkelések ellen ezért az újonnan szervezett nemzétőrcsapatokat, az újra bátorságra kapott rendőrséget és csendőrséget, valamint a katonaság megmaradt csoportjait vetették be. Kicsiny volt a rendelkezésükre álló sze­mélyi állomány, ezért brutális fellépéssel és tűzerejük nagymérvű fokozásá­val félemlítették meg a parasztokat. Nemcsak géppuskával, hanem ágyú­val szerelték fel a megtorló különítményeket és felfedezték a gyarmati hábo-80 Szabó László: A bolsevizmus Magyarországon. Bpest, 1919.7.1. —„Alkotmány" 1918. nov. 5. 81 Gálos Kálmán levele az ügyészséghez, 1919. okt. 16-án Szikra Gyula perében. P I Areh. A 11/139. — Bíró Dezső levele az ügyészséghez, 1919. nov. 8-án. Uo. —• Dietz Károly vallomása a népbiztos-perben. P I Arch. Népbiztos-per A. II. 11/237. 8386. 1. — Pakor Győző vallomása a népbiztos perben. 6592. 1. 82 „Diósgyőri Újság", 1918. nov. 9. — „Reggeli Hírlap" (Miskolc), 1918. nov. 3. — Jelentés Borsod megyéről. P I Arch. TAGyOB 2/7. 83 Jelentés a nyírbaktai járásról (Szabolcs m.). P I Arch. TAGyOB 2/21.

Next

/
Thumbnails
Contents