Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Kató István: Az 1918-as novemberi parasztmozgalmak 394
AZ 1Ö18-AS NOVEMBERI PAIÎASZTMOZGALMAK 409 és őket kiszorították a nemzeti tanácsból.7 6 A parasztibb változatú nemzeti tanácsok elmozdítják a jegyzőt, vagy az egész elöljáróságot és annak a helyére lépnek egy időre, ha erre nem képesek, akkor választott bizalmiakat küldenek az elöljáróság ellenőrzésére és igyekeznek munkáját megszabni; adót vetnek ki a jómódúakra, lefoglalják és felosztják a községben található gabonát, a kereskedőket árleszállításra kényszerítik.7 7 Amint már említettük, a balmazújvárosi nemzeti tanács földet is foglalt. Felbukkant néhol ezeknél a nemzeti tanácsoknál is radikálisabb szegényparaszti szervezet is, amelyet sajátságosan katonatanácsnak neveztek, vagy katona-körnek, másutt katonák nemzeti tanácsának. Már nevében utal e szervezet lényegére az aldebrői, ahol eleinte katonatanácsnak nevezték, majd később parasztok-katonák tanácsának.7 8 Keveset jegyeztek fel e szervekről, de néhány mozzanatot tudunk róluk. A gyöngyösoroszi jegyztó azt írja, hogy a katonatanács a szegényekből állt. Aldebrőn Medveczky János tanító szervezte meg a frontról érkező leszerelt katonákból. Innen indult ki később a környék földmunkás szervezkedése, Medveczky pedig a Tanácsköztársaság alatt a környék egyik vezetője lett. Drégelypalánkon Csókás Szabó János, volt orosz hadifogoly hozta létre a katonatanácsot, ugyancsak leszerelt katonákból. Kiskörén a katonatanács a földosztó mozgalom központja lett. A békéssámsoni katonatanács az uradalom jószágállományát lefoglalta és felosztotta. Hajdúnánáson Bajtársak Jóléti Bizottságának nevezték ezt a szervezetet, Czika János volt orosz hadifogoly szervezte meg, a „bolseviki eszmék melegágya" volt, és később a kommunista pártot támogatta.7 9 Mindez arra mutat, hogy katonatanács néven felbukkanó falusi szervezet nem azonos az ilyen néven ismert katonai szervvel, hanem a falura visszatért leszerelt katonák tömörülése. Nem a kormány vagy pártjai által létrehozott hivatalos szerv ez, hanem többnyire a falu legradikálisabb, szegény elemeinek, a leszerelt katonáknak népi öntevékenységgel létrehozott intézménye. Rendszerint nem közös úri-paraszti szervezet a békés kiegyenlítődésre, mint a nemzeti tanácsok, hanem a szegényparasztokhoz közelálló intézmény, amely különérdeküket akarja képviselni. A falusi katonatanácsok megalakulása kifejezi a falu szegény rétegének növekvő bizalmatlanságát az urakkal és módosparasztokkal közös, mérsékelt nemzeti tanácsokkal szemben ; mutatja a parasztmozgalom spontán, de alkotó kezdeményezését a falu mérsékelt, jómódú rétegeitől elkülönülő radikálisabb paraszti szervezet létrehozására. * 76 Bódis Antal levele 1919. febr. 16-án a Magyar Nemzeti Tanácshoz. P I Arch. Magyar Nemzeti Tanács 21. őrz. egys. 164. 1. 77 Jelentés Füzesgyarmatról (Békés m.). P I Arch. TAGyOB 2/25. — Jelentés Ostorosról (Borsod m.). P I Arch TAGyOB 2/7. — Jelentés Hejőcsabáról (Borsod m.). P I Arch. TAGyOB 2/7,—Jelentés Sajókeresztúrról (Borsod m.). PI Arch. TAGyOB 2/7. — Jelentés Zebegényről (Hont m.). P I Arch. TAGyOB 2/22. — Jelentés Verpelétről (Heves m.). P I Arch. TAGyOB 2/17. 78 Jelentés Aldebrőről (Heves m.). P I Arch. TAGyOB 2/15. 79 Jelentés Gyöngyösorosziról (Heves m.). P I Arch. TAGyOB 2/15. — Jelentés Drégelypalánkról (Hont m.). P I Arch. TAGyOB 2/22. — Jelentés Kisköréről (Heves m.). PI Arch. TAGyOB 2/17,—Jelentés Aldebrőről (Heves m.). PI Arch. TAGyOB 2/15.— Távirat Orosházáról Budapestre a békéssámsoni ügyről. P I Arch. A. XVI. 5—2. — Adatok a proletárdiktatúra történetéhez Hajdúnánás városban, (kézirat) P I Arch. TAGyOB 2/28. \
