Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Kató István: Az 1918-as novemberi parasztmozgalmak 394
408 KATÓ ISTVÁN A falusi nemzeti tanácsok alakítását ugyanaz a kéz vezette, ugyanazzal a céllal, mint a városiakét. A nemzeti tanácsok létezése a falvakban akadályozta, hogy a felkelések során a parasztok úri elemektől elkülönülő paraszti szervezeteket alakítsanak. A Magyar Nemzeti Tanács levelezéséből és utasításaiból ismerjük a falusi nemzeti tanácsok elé szabott feladatokat : hatóságok támogatása a végrehajtóhatalom gyakorlásában a ,,rend, belbéke, vagyon- és közbiztonság" fenntartásában, a hazatérő katonák visszavezetése a ,,békés" életbe, a polgárőrségek szervezésének előmozdítása, segítség a parasztfelkelések résztvevőinek felderítésében, a kártérítések megfizetésében és főként óvakodás a beavatkozástól bármiféle államhatalmi szerv hatáskörébe.7 2 A nemzeti tanácsokat a falu úri és módos elemei felhasználták a parasztság forradalmi tevékenységének fékezésére. Az ipolyveczei jegyző azt írja, hogy a nemzeti tanács „levezető szerv" volt, azzal a feladattal, ,,. . . hogy befolyásával megóvja a községét az úgynevezett népakaratnak helytelen irányú megnyilvánulásától".7 3 Sokfelé a nemzeti tanácsot a jegyző, pap vagy a földbirtokos alakította meg és igyekezett abban a jómódú és idősebb gazdákat többségbe juttatni.7 4 Egyes helyeken a régi, virilista községi testület alakult át nemzeti tanáccsá néhány szegényebb elem bevonásával, hogy ezek ne a „malom alatt" politizáljanak, hanem a mérsékelt többség szavával elvethessék javaslataikat.7 5 Ezek a falusi nemzeti tanácsok menedékei a földesúri-burzsoá hatalomnak a parasztmegmozdulások idején, amikor semmivé válik a gazdagok, elöljáróságok, csendőrök tekintélye. Innen mdul ki a polgárőrségek megszervezése és „rendre", „megbékélésre" intik a parasztokat. A falusi nemzeti tanácsok politikai arculatának meghatározásához; azonban mindez még nem elég, mert a helyi adottságok az országban sokféle tarka-barka változatot produkáltak. A nemzeti tanácsok többfelé túljutottak valamennyire a liberálisok által eléjük szabott kereteken és paraszti önkormányzati szerv felé fejlődtek rövidebb-hosszabb időre. Az a folyamat, amely városokban helyenként a nemzeti tanácsoknak kispolgári színezetet, adott, faluhelyen még erősebb volt és a nemzeti tanácsok paraszti jellegének növekedéséhez vezetett. A falusi nemzeti tanácsok kétféle típusa keveredett egymással. Az egyik típus az úri, módos elemek befolyása alatt álló, a másik pedig parasztibb jellegű, ahol a szegények befolyása az erőssbb. Az utóbbit tükrözi igen jellemzően a balatonkeresztúri nemzeti tanácstól érkezett panaszos levél. A balatonkeresztúri nemzeti tanács — e szerint — 26 tagból állt, ,,. . . mind legszegényebb, katonaviselt emberekből". Egy hétig szépen ment minden, „. . . nem a nagyhasú gazdákat pártoltuk, csakis a szegény munkáságo t . . .", de azután a községi bíró és az elöljáróság új választást rendezett voltak, amikor azt magyaráztuk az embereknek, hogy . . . most már ugyanazokhoz a hatóságokhoz kell fordulniuk ..." mint régen. Magyar Lajos, i. m. 35—36. 1. 72 A nemzeti tanácsok ügyköre és hatásköre (Nyomtatv.). P I Arch. Magyar Nemzeti Tanács 27 őrz. egys. —- A Magyar Nemzeti Tanács levele Mutosra (Szilágy m.). 1918. nov. 28-án. PI Arch. Magyar Nemzeti Tanács 1. őrz. egys. 114. 1. 73 Jelentés Ipolyveczéről (Hont m.). PI Arch. TAGyOB 2/22. 74 Jelentés Mezőkeresztesről (Borsod m.). P I Arch. TAGyOB 2/7. — Jelentés Bükkaranyosról (Borsod m.). P. I. Arch. TAGyOB 2/7. —Jelentés Hejőpapiról (Borsod m.). PI Arch. TAGyOB 2/7. — Jelentés Polgárról (Szabolcs m.). P I Arch TAGyOB 2/21. — Jelentés Böhönyóről (Szabolcs m.). P I Arch. TAGyOB 2/21. 75 Jelentés Gyöngyösorosziról (Heves m.). P I Arch. TAGyOB 2/15. — Jelentós "Űjfehértóról (Szabolcs m.). P I Arch. TAGyOB 2/21.
