Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Kató István: Az 1918-as novemberi parasztmozgalmak 394
406 KATÓ ISTVÁN A jegyzők elleni megmozdulások formái különböző élességet mutatnak. Kiskörén november 4-én fegyveresek parancsot vittek a jegyzőkhöz és az uradalmi intézőhöz, hogy azonnal jelenjenek meg a népkörben. Itt hároinnégyszáz paraszt volt már együtt, nagyobbára katonák, akik a berendelteket órákon át várakoztatták és nem szóltak hozzájuk. Azután átvonultak a községi tanácsterembe, ahol a jegyző békítőleg akart szólni a parasztokhoz. Erre Magyar László szemükre lobbantotta háború alatti viselkedésüket és kifejtette, hogy az eddigi elöljáróságban nem bíznak, a község ügyeinek intézésére nemzeti tanácsot választanak. Másutt megverik a jegyzőt, hivatalát, lakását feldúlják, életveszélyes fenyegetésekkel illetik, halálra ítélik. A jegyzők éjszaka az országutakat elkerülve menekülnek a legközelebbi városba.6 8 * A parasztság megmozdulása a falusi vagyonosok és nagybirtokosok, valamint a közigazgatási hatóságok elleni támadással a vidék felkelése volt a nagybirtokos-tőkés hatalom helyi képviselői ellen. Az éles harc még spontán, szervezetlen körülmények között is szükségszerűen elvezetett paraszt hatalmi szervek létesítésére irányuló kísérletekhez. Az új hatalom formáinak keresgélése azonban többnyire megrekedt nemzeti tanácsok létesítésénél, habár ennek helyenként a városi nemzeti tanácsoktól eltérő paraszti színezetet adtak. A nemzeti tanácsok létesítése a budapesti ún. Magyar Nemzeti Tanácstól indult ki. . A Magyar Nemzeti Tanács azonban nem a forradalom győzelmét nehéz harcokban kivívó munkás és paraszt tömegek hatalmát fejezte ki, hanem a liberális burzsoáziáét és annak uszályában levő kispolgárságét, amelyet a munkásság és parasztság, tudatosságának fogyatékosságai miatt hatalomra engedett. A demokratikus forradalom egyik sajátossága éppen az volt, hogy a földbirtokosok és tőkések konzervatív részének megdöntése után nem lehetett azonnal a liberális burzsoák kormányának kezébe összpontosítani a hatalmat — amikor a munkásság és parasztság jelentős fegyveres erővel rendelkezett —, hanem néhány napig előnyösebb volt az ügyinté-^ zést a népibb külszínű Magyar Nemzeti Tanács kezében hagyni, amelyet ugyanúgy a liberálisok vezettek, mint a kormányt. A forradalom győzelme után a Magyar Nemzeti Tanács felhívására szinte órák alatt alakultak meg vidéken városi nemzeti tanácsok. Ez volt talán a liberálisok egyetlen jelentős sikere, mert olyan országos szervezethez jutottak, amelyre gyengeségük, szervezetlenségük miatt, valamint a nagybirtokosok és tőkések körében a forradalom előtti elszigeteltségük miatt rendkívül nagy szükségük volt. A városi nemzeti tanácsok a liberálisok pártközi szervezetei voltak : erejüket az adta, hogy a szociáldemokrata párton keresztül támaszkodtak a munkásságra, amelyben voltak még kispolgári ülúziók. elhelyezettek között vannak azok is, akik a decembertől elszakadt nemzetiségi területeket elhagyták. 68 Jelentés Kisköréről (Heves m.). P I Arch. TAGyOB 2/17. — Fegyverrel űzték el a jegyzőt Oláhhomorogon (Bihar m.). „Nagyvárad", 1918. nov. 7. — Lakását megostromolják Sajóládon (Borsod m.). Jelentés Sajóládról. P I Arch. TAGyOB 2/7. — Félholtra verik a jegyzőt Opécskán (Arad m.). „Arad és Vidéke" 1918. nov. 3. — Halálra ítélik Vizesgyánon (Bihar m.). „Nagyvárad", 1918. nov. 7., Háromalmáson (Arad m.), „Arad és Vidéke", 1918. nov. 5. Megölik Giládon (Temes m.). „Arad és Vidéke", 1918. nov. 7.
