Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Kató István: Az 1918-as novemberi parasztmozgalmak 394
404 KATÓ ISTVÁN fegyverest tűzzel fogadták. A harcban hatan elestek és tizennégyen megsebesültek.5 6 A parasztfelkelések a földesurak ingóságait, gabonakészletét, állatállományát, és nem ingatlanait ragadták el. Nem kétséges, hogy a parasztok a földet akarták elsősorban,5 7 mégsem tudtak a heves harcok átnőni a földesúri termények és felszerelések elkobzásáról a földek elkobzásáig. A nagyszámú átvizsgált dokumentum között alig akad olyan, amely földek megszállásáról számolna be. Püspökladányról ismerünk egy 1918. november 20-án kelt táviratot, amelyben segélyt kérnek a parasztok ellen, akik' ,,. . .a nagybérlők eltávolítását és földek megszállását . . ." tűzték ki célul.5 8 A Népszava 1918. november 15-én tudósít arról, hogy a balmazújvárosiak megszállták a Semseyféle hitbizományt és Hajdú megye „számos" más birtokát is elfoglalták.59 A püspökladányi esetről bővebbet még nem tudunk, se a hajdúsági nagyobb földfoglalásokról. A balmazújvárosi földfoglalásról azonban több újság és emlékirat is megemlékezik. A balmazújvárosi nemzeti tanács lefoglalta a hitbizomány egy részét és elkergette a bérlőket.6 0 A novemberi parasztfelkelések a földesúri ingóságok elkobzásával radikálisan megvámolták a nagybirtokosokat, de nem zúzták szét a tulajdonviszonyokat. A földesúri vagyon ilyen plebejus megadóztatása azonban kétségtelenül a parasztokat fojtogató földesúri tulajdon elleni támadás egyik spontán, még nem elég tudatos formája volt. A parasztfelkelések olyan gyorsan támadtak, olyan körülmények között viharzottak, és olyan gyorsan fúltak vérbe, hogy még nem tudtak eljutni a földesúri földek elkobzásáig. A parasztok el tudták ragadni a földesurak állatállományát, terménykészletét, fel tudták dúlni az urasági épületeket, hogy azután tovább száguldjanak szekereiken, de még nem tudtak megülni a földesúri földeken, ahová rövidesen megérkeztek a megtorló különítmények. Minden megyére vonatkozóan vannak adatok a földesúri uradalmak elleni támadásról, de az ország tájai szerinti részletes feldolgozás előtt nem lehet választ adni e megmozdulások szélességének méreteiről és a parasztság egyes rétegeinek magatartásáról. Egyes adatok szerint a földesúri ingóságok 5e Hír Csúcsáról (Kolozs m.). „Nagyvárad", 1918. nov. 8. 67 Mutatják ezt a TAGyOB anyagban levő feljegyzések, de ezek nem kifejezetten november első napjaira vonatkoznak. „A földosztás képezte az állandó esti gyülekezet tárgyát ..." Jelentós Domoszlóról (Heves m.). PI Areh. TAGyOB 2/17. — „A forradalom célja az ő szemükben az volt, hogy elveszik a földet és a földmíves népnek fogják kiosztani ... az egész mozgalmat ezen a szemüvegen nézték." Jelentés Egerszalókról (Heves m.). P I Arch. TAGyOB 2/17. 68 P I Arch. A. XVI. 2/5. Lásd Gáborné, id. m. 229. 1. 59 „Népszava", 1918. nov. 15. 60 Buza Barna földművelésügyi miniszter valószínűleg tévesen 1918 decemberre teszi a földfoglalás időpontját. Buza Barna: A kommunista összeesküvés. Bpest, 1919. 8.1. —-A kommunista párt lapja is hírt ad arról, hogy nemzetőrök megszállták Lichtschein Dezső bérletét. „Szegényember", 1919. febr. 9. — A balmazújvárosi földfoglalás ügyében a debreceni nemzeti tanács november végén vizsgálatot indított. Helyszíni kiszállás után beidézte a balmazújvárosi nemzeti tanács elnökét, az öreg agrárszocialista Pokróc Ferencet. (Pokrócról Veres Péter is említést tesz a ,,Számadás-"ban, de a földfoglalásról nein ír.) Pokrócot arra kényszerítik, hogy a földfoglalásról tagadó nyilatkozatot adjon. Pokróc azonban olyan köntörfalazva enged ennek, hogy nyilatkozatából mégis csak kitűnik, hogy néhány „őrizetlen" gazdaságot a nemzetőrség lefoglalt. A gazdaságok „őrízetlenségónek" okát abból lehet sejteni, hogy Pokróc hangsúlyozza nyilatkozatában, hogy a visszatérő bérlőknek biztosítani fogják „testi épségét". „Debreceni Független Üjság", 1918. nov. 14. és dec. 4.
