Századok – 1956

TANULMÁNYOK - Kató István: Az 1918-as novemberi parasztmozgalmak 394

396 KATÓ ISTVÁN a nagybirtok szétzúzására és közelebb vitték a munkásság forradalmi küzdelmének megértéséhez. A hadseregben a munkásokkal közös szenvedés a forradalom véresen keserves, de tanulságos iskolájához tartozott. 1918 elejétől a hátországban a munkásosztály fokozódó hevú támadása a földesúri-tőkés uralom ellen október végén magával ragadta a többségében parasztokból álló katonaságot. Budapesten, a hatalom központjában a demokratikus forradalom győzelmét október 30-án az döntötte el, hogy a helyőrség átállt a munkásság oldalára. A forradalom tudatosabb harcosai felismerték ezt. A Katonatanács egyik vezetője, a munkásság forradalmi irányzatához tartozó Szántó Béla, 1918 novemberben mondotta: ,,. . . az orosz forradalom és az itt megvalósított földreform, az orosz hadifogságból visszatérő nagy tömegek lelkivilágának gyökeres átalakulása, olyan mozzanatok . . . voltak, melyek a katonaság megnyerését a forradalom számára . . ."lehetővétették.1

1 A hadsereg rendkívül gyors bomlása annak a kifejezője volt, hogy a munkássággal együtt a parasztság is felébredt és tevékenyen résztvesz a polgári forradalomban. A forradalom október 30-i győzelmének hírére az országban állomásozó pótkeretek felbomlottak, s november 1-én és 2-án a tisztek arra ébredtek, hogy nincs kinek parancsolniuk, egyedül maradtak a laktanyákban.12

A hazaszéledő katonák rendszerint magukkal vitték a katonai raktárak készleteit. Ahol a tisztek megkísérelték, hogy keményebb rendszabályokkal megakadályozzák a szétszéledést, felkelések robbantak ki.1

3 A forradalom magával ragadta a frontokról hazafelé áradó alakulatokat is. Ezek között is ott voltak az orosz hadifogság forradalmi iskoláját megjárt hadifoglyok, és mindannyian átélték a Monarchia hadseregének vereségét, majd széthullását. A magyar alakulatok a zsúfolt vonatokon és országutakon legfeljebb kisebb kötelékek méretéig őrizték meg szervezettségüket ; a régi gyilkos fegyelem neiii volt már sehol, a tisztek már nem parancsoltak, legfeljebb kérleltek-1

4

Ez nem volt már a burzsoá-rend hadserege, hanem fegyveres munkás és paraszt katonák szervezetlen és elkeseredett tömege. A demokratikus forradalom megdöntötte a nagybirtokosok és tőkések uralmát, akik rémületükben gyorsan megegyeztek a Nemzeti Tanács liberálisaival. Hatalomra a felkelt munkás- és katonatömegek hátán — a kettős hatalom bonyolult viszonyai között — a Nemzeti Tanács pártjai kúsztak fel. Az első órák rémületében ez némi megnyugvást jelentett a kizsákmányoló «I. m. 117. 1. 12

Balázs Ádám: A proletárdiktatúra Békéscsabán (kézirat). P I Arch. TAGyOB.. 2/25. — Kiskunhalas városában összegyűjtött adatok (kézirat). P I Arch. TAGyOB 2/16.—-Mohács a megszállás alatti időben (kézirat). PI Arch. TAGyOB 2/7. Vargha Tibor : A forradalom esztendeje Gyöngyösön (kézirat). P I Arch. TAGyÓB 2/15. — A bolsevizmus története Heves megyében (kézirat). P I Arch. TAGyOB 2/17. 13 Nyíregyházán (Szabolcs m.) nov. 3-án a laktanyában a huszárok fellázadtak és a csatlakozó gyalogosokkal együtt lefegyverezték az ellenálló tiszteket. Feltörték a fegyverraktárt, azután elfoglalták a pályaudvart. „Debreceni Független TTjság". 1918. nov. 6. —- Aradon nov. 1-én a városi tüntető munkások elkergették a barakk-kórház őreit és kiszabadították a katonákat. Magukhoz vették a raktárakban található fegyvereket, élelmiszert, ruhaneműt és felgyújtották az épületeket. „Arad és Vidéke", 1918.nov. 1. — Az aradiakhoz hasonló események színhelye Sátoraljaújhely (Zemplén m.). Mailáth József: Élményeim és tapasztalataim a világháborút követő időben. 3. köt. Bpest, 1924. 45. 1. — Baján a frontról jövő katonák kergették el az őrségeket. Jelentés Bajáról (Bács-Bodrog m.). P I Arch. TAGyOB 2/9. 14

Veres Péter leírása önéletrajzában : Számadás. Bpest, 1955.