Századok – 1956

TANULMÁNYOK - Kató István: Az 1918-as novemberi parasztmozgalmak 394

AZ 1918-AS NOVEMBERI PARASZTMOZGALMAK Az 1918-as novemberi parasztmozgalomról alig tesz említést a történet­írás. A polgári íróknál ugyan nyomára bukkanunk, de csak néhány mondat­ban fosztogatóknak és rendbontóknak nevezve.1 A kommunista írók gyöke­resen más szemlélettel figyelték a parasztmozgalmat, de eddig még nagyobb teret nem szenteltek e kérdésnek.2 Pedig ezek a küzdelmek megérdemlik figyelmünket, mert rövid, de heves lefolyásuk jelentős hatással volt a többi osztályok magatartására, egymáshoz való viszonyának alakulására és nyo­mot hagyott a parasztság 1918—1919-es későbbi küzdelmein is. Az eddig megismert adatokból még nem látni a mozgalom országos megoszlását, arányait, de érzékelhető már lüktetése ; feltárul helye az esemé­nyek összhatásában.3 A nagybirtoktól fojtogatott parasztság helyzetét a háború még elvisel­hetetlenebbé tette. Az államhatalom durván beavatkozott a falu életébe és a militarista monopóliumok rányomták bélyegüket a mezőgazdaság viszo­nyaira is. A katonai behívásokkal kivonták az életerős, fiatal férfi nemzedé­ket a parasztgazdaságból és az agrárproletár családokból ; a termelés és pénz­keresés nehézségei az asszonyok és a gyermekek vállára hárultak.4 A munka­erőhiányt fokozta még a kényszerű hadifuvarozás és az igaerő évről-évre növekvő rekvirálása. A rekvirálások mind több terményre terjedtek ki és 1 Juhász Nagy Sándor ír legtöbbet a parsztmegmozdulásokról, de ő is „Rend" csinálás" fejezetcíme alatt : A magyar októberi forradalom története. Bpest, 1945. 282— 3. 1. 2 Hamburger Jenő 1920-ban írott cikkében igen nagy jelentőséget tulajdonít a parasztmegmozdulásnak. Helyesen tárja fel „spontán" jellegét, hogy „ . . . nem volt útmutatója, irányítója . . .", de a parasztkérdést szűkkörűen fogja fel és a feudális ma­radványok elleni szóles parasztmozgalmat csak agrárproletár mozgalomnak tekinti, amely a nagybirtok „kapitalista berendezkedése" ellen irányult. Hamburger Jenő : A ma­gyar mezőgazdasági proletariátus helyzete a Károlyi-forradalom alatt. „Proletár", 1920. 10. sz. 13. 1. — A felszabadulás után Qábor Sándorné egy közleményben publikált a parasztmozgalómról néhány igen fontos dokumentumot : A burzsoá-szoeiáldemokrata Károlyi-kormány a dolgozó nép forradalmi harca ellen. „Levélt. Közi." 1954. 222—233. 1. 3 A rendelkezésünkre álló dokumentumok sajnos szinte kizárólag burzsoá erede­tűek. Igen érdekes anyag maradt fenn a TAGyOB gyűjteményben, amelyre elsősorban támaszkodtam. Főként alföldi megyékre vonatkozóan csaknem minden helységre tartalmaz feljegyzést helybeli jegyzők, papok 1919/1920-ban készült visszatekintő jelen­tései formájában. Értéküket azonban igen korlátozza a szerzők ellenforradalmi szemlé­lete és változó intelligenciája, amely csak néhol engedi ellesnünk a mozgalom belső sajá­tosságait, 4 Illyés Gyula a „Kora tavasz" írói önvallomásában fogalmazza meg a férfiaktól megfosztott, gyermekemberekre bízott, felfordított falu életét. Illyés Gyula: Kora ta­vasz. H. és é. n.

Next

/
Thumbnails
Contents