Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Barta István:A kormány parasztpolitikája l849-ben;II. 4
A KORMÁNY PAB.ASZTPOLITIKÄ.TA 1849-BEN 39 Február elején küldte ki Kossuth Szegheő József képviselőt a tiszántúli katonai vonulások kapcsán felmerült visszaélések felderítésére12 4 s a kiküldött csak egyetlen hadtest rövid vonulásának útját követve, 8 községben 1300 forintnyi fuvart, 8424 kenyér-, 5151 zab-, 1646 szénaadagot, 13 334 ember és 1000 ló szálláspénzét találta kifizetetlenül, azonfelül tömegével olyan követeléseket, amelyek elveszett lovak és kocsik, erőszakkal elvett hús, bor, szalonna •és ruhaneműek megtérítésére irányultak. S az ezernyi panasz alapján a kormánybiztos különösen arra hívta fel a kormány figyelmét, hogy az érintett vidéken a lakosságnak még vetőmagja sem maradt, s az új termést csak megfelelő kormányintézkedéssel lehetne biztosítani.125 De a fenti természetű katonai terhek egyébként is gátolták a mezőgazdasági munkákat : a Bihar megyei Félegyház lakói azért nem tudták a bérelt földjeik után vállalt napszámot a birtokos földjén teljesíteni, mert »részint a nemzetőröknek harctérrei hajtogatása s a végetti toborzás, részint a honvédi újonc állítgatás, kivált főképp a temérdek, Nagybánya, Nagykároly, Szatmár, Mármaros, Somlyó, Nagyvárad és Arad közti egybeköttetésből folyó előfogatozás, sürgönyök lovas egyének általi küldözgetése, á helyben tanyázó huszárok és lovaik számára kívántató búza, zab, széna szállítás, ez utóbbinak részletekbeni szinte kizárólag általunk kötöztetése miatt«— erre nem voltak képesek, »elébb való lévén a hon boldogítása végett kívántató terhek teljesítése, — mely sok még fel sem említhető terheltetés miatt tengeri vetésünk is műveletlen maradt a múlt évben, számtalan lovaink pedig elhullottak«.126 Abauj megye alispánja azzal mentegeti magát Kossuthnál az újoncozás lassú haladása miatt, hogy »Pulszky, Mészáros, Klapka, Görgey, Beniczky, Dembinszky parancsnokok alatt (ide nem számlálva a számtalan apróbb csapatokat), mennyi honvéd s mennyi ellenséges seregeknek adott e megye szállást, fuvart, élelmezést s az ellenséget nem is számítván, csak hazai seregeinknél, hol rendetlenség, erőszakos hatalmaskodás, kormánybiztosok, parancsnokok idő előtti elfutása stb. stb. miatt mennyit ingyen? Mennyi illyes követelés, mennyi panasz, mennyi kár, pusztítás van itt megyénk minden szögletében ! Azért nem lehet annyira kárhoztatni, ha népünk tudatlan része, sok kára érzetében áldozatra nem oly kész, mint azon tiszántúli vidék, melly ellenséget eddig csak fogva látott.«127 Az összehasonlítás nem volt igazságos, mert hiszen a tiszántúli megyék a a magyar seregek állandó vonulása és táborozása nyomán aligha voltak kevésbé megterhelve, mint Abauj megye népe. Amikor pedig megindult a tavaszi nagy támadás, a fuvarozási és élelmezési terhek minden korábbit felülmúló mértékben emelkedtek, s Kossuth már néhány nappal az első győzelmek után arra volt kénytelen utasítani a fősereg intendantúráját, hogy a fuvarozás terhét az addig annyira igénybevett megyékről a felszabadított területekre hárítsa át.128 Pest megyét a két sereg a tavaszi hónapok alatt annyira kiélte, hogy kormánybiztosa, Batta Sámuel május 22-én a szarvasmarhafogyasztást korlátozó intézkedések kiadását kérte a kormánytól ; ugyanő jelentette, hogy »a magyar hadsereg élelmezésére a megyében a községek és privát egyének által oly nagy mennyiségű élelmiszerek szolgáltattak ki, hogy ha 124 L. előbb, a Századok 1955. évf. 853. lapján. 125 A febr. 24-én kelt jelentést 1. O. L. Repeezky-iratok 187/1849. sz. alatt. 126 A község Kossuthhoz intézett ápr. 24-i folyamodványát 1. OHB 6137/1849.sz. alatt. 127 Komáromv alispán máj. 17-i jelentését 1. Belügymin. országlászati oszt. 10. kútfő 23. tétel. 128 Kossuth ápr. 10-i rendeletét Danielis ezredeshez 1. KÖM XIV. 858. 1.
