Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Barta István:A kormány parasztpolitikája l849-ben;II. 4
40 В ABT A ISTVÁN mindazokat az álladalom készpénzzel fogná kifizetni, e célra kimondhatatlan mennyiségű készpénz kivántatnék«. Azt javasolta tehát, hogy »úgy a kiszolgáltatott élelmiszereket, valamint az előfogatokat is ^az illetőknek adóikba betudni lehetne, csupán a fölösség fizettetvén ki ; így mind az adó könnyebben letisztáztatnék, mind az álladalom a készpénz kiadástól megkíméltetnék«.12 9 A parasztság újból jelentkezik igényeivel : parasztmozgalmak A tavaszi hadjárat világraszóló sikereinek tehát az egész magyar nép erőfeszítésein belül elsősorban a parasztság határtalan áldozatvállalást képezte az alapját. S amilyen mértékben jelentkeztek ennek az áldozatvállalásnak az eredményei a különböző hadszíntereken, olyan mértékben erősödött a parasztság hite is a forradalom jövőjében, de ugyanúgy erősödött az a meggyőződése is, hogy a győzelemmel együtt elérkezett jogos igényei kielégítésének ideje is. Emlékezett a kormány ígéreteire, érezte — különösen más társadalmi osztályokkal összehasonlítva — terheinek, áldozatainak jelentőségét és nem akart sokáig várni követeléseinek kielégítésével. A téli védelembe szorulás után a katonai helyzet alakulásával párhuzamosan jelentkeznek egyre sűrűbben a paraszti aktivitás egyes jelei, hogy végül is a nyár elejére országos viszonylatban — ha nem is az előző évi parasztmozgalmak erejével — az áprilisi rendelet kereteiből messze kilépve kerüljenek ismét előtérbe a parasztság sokszor napirendre tűzött, de ki nem elégített igényei. Az első hangok, amelyek jelentkeznek, még szerények és inkább csak emlékeztetni akarják a kormányt arra, hogy a nép várja a törvényhozás intézkedését sérelmei ügyében. Békés város lakói március 4-i beadványukban azt kérik a kormánytól, hogy a haszonbér megfizetésére kötelező megyei végzésnek végrehajtását függessze fel addig, míg vagy a pusztát, »amely apáik szorgalmával irttatott s általok minden fizetés nélkül bíratott«, a törvény előtt ki nem harcolják, vagy míg sérelmüket az országgyűlés nem orvosolja.130 Az ököritói majorságiak is azt kérik a kormánytól, hogy könnyítsen helyzetükön és vezessen be méltányos lakbérrendszert »addig is, mig a törvényhozás sorsukon gyökeres javítást tehetne«.13 1 Ugyancsak március elején több nyírbátori lakos folyamodik a kormányhoz »az úrbéri viszonyok megszüntetéséért, úgy a só, bor s pálinka szabad mérhetéséért«.132 S egyenesen megható Szentpéterszeg községének április 13-i folyamodványa, amelyben Táncsics Mihály »új alkotmányi javaslata után indulva« kérte a bor- és húsmérés gyakorlatának megengedését. De nem kevésbé jellemző az Igazságügyminisztérium válasza sem : »A bor- és húsmérési s egyéb úgynevezett kir. kisebb haszonvételi jogok gyakorlata a fennálló törvények szerint az eddigi állapotban maradván, a folyamodók oda utasíttatnak, hogy óvakodva minden törvényellenes ténytől, magukat a fennemlített jogok gyakorlatára nézve egyes egyének által tett javaslatoknál fogva el ne ámíttassák, hanem erészben a törvényhozásnak jövőrei intézkedését várják be.«133 129 Batta Sámuel jelentését Szemere miniszterelnökhöz 1. Belügvmin. országlászati oszt, 10. kútfő 31. tétel. 130 Igazságügymin. úrbéri oszt. 328/1849. sz. 131 Uo. 212/1849. sz. 132 Uo. 262/1849. sz. 133 Uo. 170/1849. sz.
