Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Barta István:A kormány parasztpolitikája l849-ben;II. 4
A KORMÁNY PARASZT POLITIKÁJA 1849-BEN 3 r helyettes állításával is igyekeztek kivonni magukat.11 3 A nemzetőrség kimozdítására az ország veszélyeztetett területein — és melyik nem volt az 1848/49 telén ! — igen gyakran sor került s a nemzetőrök hetekig, néha hónapokig tartó szolgálat után sokszor csak azért tértek haza tűzhelyeikhez, hogy egészen rövid idő múlva újból parancsot kapjanak a kivonulásra. Csak az erdélyi győzelmek, a tavaszi hadjárat megindulása és a keleti országrészek veszélyeztetettségének csökkenése után kerülhetett sor arra, hogy a kormány az egész országra terjedően elrendelje a nemzetőrök hazabocsátását.114 A tavaszi mezőgazdasági munkák veszélyes elmaradása tette szükségessé ezt az intézkedést, teljes végrehajtására azonban nem is kerülhetett sor : jelenlétük sokhelyütt nélkülözhetetlen volt, felváltásukra pedig nem álltak rendelkezésre megfelelő alakulatok. Ilyen nehézségekbe ütközött például a bihari nemzetőrök hazabocsátása, és ilyen okok miatt nem kerültek haza még június elejére sem a március közepe óta a Délvidéken szolgáló kiskunsági nemzetőrök sem.11 5 A szatmári »leginkább munkás osztályból« (azaz parasztokból, zsellérekből) álló nemzetőrség hazabocsátását pedig még július elején, a sürgető aratási munkák idején is hiába kéri a megye.11 6 Ilyen terhes lévén a nemzetőri szolgálat, természetes, hogy a jómódúak és a hatóságok ebben a vonatkozásban is megtettek mindent, hogy lehetőleg a szegényebb néprétegek vállaira hárítsák azt át. A nagykárolyi nemzetőrség egyik százada március 17-én felírt a kormányhoz és panaszkodott, hogy »sokan a tehetősbek közül magukat csekély bajaik miatt az őrsereget illető szolgálatokból kihúzták és semmi szolgálatot tenni nem akarnák . ... miért is a szegényebb sorsúak lévén már többnyire az őrseregben, annyira elkeseredtek, hogy már a belszolgálatokat is nagy erőltetve teszik és félő, ha tovább így lesz, vagy idehaza nagy lázadás lesz, vagy az egész elenyészik«.11 7 Az ugyancsak Szatmár megyei Királydaróc lakosai azt panaszolják május 20-i felterjesztésükben a miniszterelnöknek, hogy a mozgó nemzetőrség kiállításának szabályait úgy csinálták meg, hogy »legalkalmasabb módjuk legyen a nagybirtokosoknak a mozgó nemzetőrseregi szolgálat alól magukat felmenttetni hol betegeskedés, hol tisztviselés, hol más ürügy alatt és az egész szolgálatot a szegényebbek nyakára róni«, a helyettesítést pedig azért teszik lehetővé, »hogy a szegényebb nem lévén képes maga helyébe mást állítani, koldusbotra jusson, a vagyonosabb pedig a helyettesítendő túlságos követeléseinek alája vettetve legalább tetemesen károsuljon s rontassák«.118 A Szatmár megyei Hernádszeg számos lakosa azt kérdezte május 27-i kérvényében a minisztériumtól, hogy van-e joguk a hatóságoknak nemzetőrszolgálatra kényszeríteni olyan polgárokat, akiknek fiai rendes katonákként szolgálják a hazát.11 9 Nagykárolyból június elején újabb panasz érkezik : a »külső hadi szolgálatból« csak akkor hazabocsátott nemzetőröket újból rendszeresen behívják városi szolgálatra, emiatt »sok munkás kezek ily dolog idején a munkától elmarasztattatnak s úgy mutatkozik, hogy ezen nemzetőrök több-113 A nemzetőrség jellegének megváltozására 1. Varga János fejtegetéseit id. művében, 257. s köv. 1. 114 A Honvédelmi Bizottmány e tárgyban kibocsátott ápr. 5-i intézkedéseit 1. KÖM XIV. 815. s köv. 1. 115 L. Belügymin. nemzetőrségi oszt. 1849. 7. kútfő 2. tétel. 116 L. Belügymin. szegedi iratok, 271. rakt. sz. 117 Belügymin. nemzetőrségi oszt. 1849. 6. kútfő 5. tétel. 118 Uo. 4. kútfő 12. tétel. 119 Uo. 6. kútfő 2. tétel.
