Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 331
A HUSZITIZMUS ÉS A MAGYAR NÉP 365 dális) jogokat és megsemmisíti az állami kormányzatot („...post divina violata, humana iura confundit et regimen politicum tollit... ").101 Az 1430-as évek első felében készült haditervezet is igen nagy gondot fordított a cseh husziták elleni harcra, olyannyira, hogy még dunántúli megyék katonaságát is a husziták s nem a törökök elleni frontra rendelte. Mégis ebben az időszakban a fő támadóerők már németek. A magyar urak és főpapok inkább védekezésbe szorultak s a cseh husziták lendültek támadásba. Mindamellett a magyar urak mindvégig részt vettek a huszitaellenes háborúkban, így Alsólendvai Bánfi Pál délvidéki nagybirtokos 1437-ben a Jan Rohác elleni harcban, Sión vára ostromában is.102 A magyar feudális urak a cseh és magyar népnek egyaránt ellenségei voltak, annál élénkebben tudtak együttműködni a cseh reakcióval. A husziták elől menekülő katolikus papság egy része Magyarországon keresett és kapott menedéket. így említik 1427-ben azt a hét prágai újvárosi szerzetest, akiket Ilsvai György főispán közbenjárására fogadott be egy magyarországi kolostor. Egyik 1418 és 1422 közt keletkezett magyar nyelvemlékünk a husziták elől Mikulovból Budára menekült Rotenburgi János diák tanulmányaival függ össze. Valószínűleg a cseh katolikus emigránsok és udvaroncok budai tartózkodásával kapcsolatos a Zsigmond-templom alapítása a kú'ály által a budai vár előtt, a Zsidó utcában, amelyben cseh nyelvű prédikációkat tartottak (1424). A husziták elől elmenekülő gazdag nagyszombati polgárok Kismartonban, a Kanizsaiak birtokán nyertek befogadást. De a Csehországban ellenálló katolikusok is elég rendszeres kapcsolatot tartottak a magyar és a Magyarországon tartózkodó cseh feudális urakkal. Fényt vetnek erre pl. Karlstejn vára számadásainak adatai az 1420-as évekről. 1427-ben szóba került cseh és morva katolikusok áttelepedése is Magyarországra.10 3 1420 után még többízben kellett a cseh huszitáknak megvédeniök országukat, fejlett hadszervezetük, hadművészetük és forradalmi lelkesedésük több alkalommal győzte le a támadó keresztes hadakat. A huszita háborúk végső időszakát pedig nagyobb huszita hadjáratok jellemzik. A magyar polgári történetírás megállapításai, amelyek szerint a husziták öncélú, pusztító és zsákmányszerző hadviselést folytattak, a tények elferdítésén, hamis általánosításán alapulnak. A husziták nagyarányú hadjáratai a környező országok területére az előző keresztes támadások és a huszita békekísérletek kudarca folytán teljesen indokoltak voltak. Ezek a támadások nagy rettegést keltettek a magyar feudális urak körében. Az esztergomi érsek azzal hárította el a baseli zsinaton való személyes megjelenését (1431), hogy ha eltávozik az országból, akkor nem tudja Magyarországot megvédeni a huszita tanok elterjedésétől. Más magyarországi főpapok azonban részt vettek a táboriták és árvák elleni összefogás kiépítésében a zsinaton. Nagy izgalmat keltett a magyar uralkodó osztályban 1432-ben, mikor a bárók és főpapok budai tanácskozásain megjelent a lengyel király 101 R. Urbánek: Vëk Podëbradsky. 25. 1. _ 10 2 M. в. Kovachich: Suppl. ad Vest. I. 436—437. 1. — Fejér X. 7. 431. sz. ; Jan Rohác végső harcára és vértanúhalálára 1. Josej Macek: A huszita forradalmi mozgalom 154—156. 1. 103 Lukcsics Pál : XV. századi pápák oki. I. 906. sz. ; Xystus Schier, i. m. 58. 1. ; Pintér Jenő magyar irodalomtörténete. Tudományos rendszerezés. I. Bpest, 1930. 394. 1.; Sinkovics István : A magyar nagybirtok élete ... 56. 1. ; Úcty hradu Karlstejna z let 1423—1434. Kiadta Josef Pelikán. V Praze, 1948 ; Fejér X. 6. 398. sz. 3*
