Századok – 1956

TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 331

366 SZÉKELY GYÔÏTGY követe azzal a bejelentéssel, hogy a lengyelek és csehek összefognak a német lovagrend és általában a németek ellen, de ez a szövetség nem irányul a magyarok ellen, kikkel a lengyelek István és a lengyel anyától született László szent királyok óta Lajosig mindig békében és barátságban éltek, s ezt mindig meg is akarják őrizni. Garai Miklós nádor és a zágrábi püspök ezt nyomban jelentették Zsigmondnak, aki viszont utóbb huszitaellenes kirohanásokkal fűszerezve közölte ezt Frankfurt polgáraival és a zsinattal. Ezek a nagyurak mind rettegtek a huszitákkal kötendő békétől. Zsigmond külön is megrótta a magyar urakat, hogy egyáltalán választ akartak küldeni rendi követek útján a lengyeleknek.104 A husziták viszont harcaikkal a békére és a testvéri szeretetre törekedtek, mint azt Nagy Prokop 1433-ban kifejezte, ezért viselték a háború terhét. A táboriták természetesen nem voltak hajlandók a békére megalkuvás árán és nem követték a huszita urakat és gazdag polgárokat az egyezkedés útján. A táboriták a feudális és patrícius kizsákmányolás megdöntésére törekedtek hazájukban és a külföldön egyaránt. Ettől várták a béke helyreállítását a cseh nép és a szomszédos népek között, amit a mai ember számára is oly megindítóan fejezett ki a domazlicei győzelemről írott vers : „És most majd, ahogy az Isten igéré, Sarlóvá lesz a dárda s a kard ekévé, A fegyverekből harangokat öntünk, S harangzúgással a bókét köszöntjük. A nemzet már nem ragad kardot, Nem támadja többé a szomszédot, Mert minden nemzet a békejobbját nyújtja, Hisz a békét mindenki örömmel fogadja."10

5 A husziták, különösen a táboriták azonban nem tudtak megegyezést létrehozni, nem is hozhattak létre a saját népüktől félő, s a huszita forradalmi mozgalom megsemmisítésére törő német—magyar—cseh reakcióval és ellentámadásokra kényszerültek, többek között Magyarország szomszédos területeire, azaz Szlovákiába. A Csehországban fegyvert ragadó husziták mozgalma ekkor már támogatásra talált a magyarországi kizsákmányolt lakosság körében, a huszitizmus már a cseh huszita hadak benyomulásától függetlenül is terjedni kezdett. Márton pápa értesülése szerint Magyarországon nem kevés katolikus segítette élelemmel és más támogatással az „eretnekeket". Szlovákia szlovák és magyar parasztsága, német plebejus lakossága csatlakozott a huszita mozgalmakhoz. 1432-ben Borotini Blazko cseh huszita vezér elfoglalta a szlovákiai Nagyszombatot. Blazko a magyar krónikákban mint magyarországi parasztvezér szerepel (Heltai Gáspárnál parasztbíró, aki sok parasztnépet állított maga mellé), ami világosan mutatja, hogy a helyi és környékbeli szlovák és magyar lakosság csatlakozott a benyomuló csehekhez. A huszita 104

A veszprémi püspökség római oklevéltára III. к. 103. sz. — E. Martene—U. Durand: Veterum Scriptorum et Monumentorum . . . Amplissima Collectio. Tom. VIII. Parisiis, 1733. 161, 164—165, 197—199. hasáb ; Joh. Janssen: Frankfurts Reichseorrespondenz 1376—1519. I. 1863. 710. sz. ; Codex epistolaris saeculi decimi quinti. II. W Krakowie, 1891. 207. sz. los Prokop nyilatkozata J. Macek: A huszita forradalmi mozgalom. 124. 1. ; a versidézet : uo. 14. 1.