Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 331
364 SZÉKELY GYÔÏTGY könnyű lovasok prágai kudarcuk folytán a védtelen falvakban és árulással elfoglalt városokban vadul kegyetlenkedtek, gyilkoltak, erőszakoskodtak és raboltak, éppúgy, mint a német lovagok és zsoldosok. Különösen embertelenül pusztították Louny város huszita lakosait. A huszitákkal tartó Viktorin Bocek falvait felégették, a szegénységet kifosztották, a meggyalázott nőket megölték Zsigmond magyar harcosai. Hasonló pusztítást vitt véghez Pipa Gallicus magyar feudális hada 1421-ben Morvaországban, Zsigmond király magyar csapata 1422-ben Kutná Hora és Cáslav vidékén. Ezek a feudális hadviselésre jellemző, a parasztok ellen mindaddig büntetlenül alkalmazott gaztettek természetszerűek olyan hódító haderő részéről, amely Magyarországon is alig különböző módszerekkel vonult fel. (Ozorai Pipo serege már 1417-ben a bosnyákok elleni hadjárat után a délvidéki területen fekvő egyes Bodrog és Baranya megyei birtokokon táborozva olyan pusztítást rendezett, „mint a legkegyetlenebb törökök". 1431-ben pedig egyes Nagyszombat felé felvonuló harcosok a Fejér megyei Bodajkon a" jobbágyok minden gabonáját és állatát elrabolták, még a templomba raktározott javakat is, s ugyancsak a rablásnak estek áldozatul ez évben egyes Bodrog és Baranya megyei falvak, amelyekbe a kalocsai érsek hadinépe tört be." Egyébként az elszenvedett kudarcok ellenére a cseh husziták elleni háborúban a továbbiakban is részt vettek — bár kevésbé fennhéjázva — a magyar világi és egyházi urak, mint a Rozgonyiak, a Lévai Csehek, Héderváriak, Ónodi Czudarok, az esztergomi érsek, az egri és a veszprémi püspök, a vránai perjel, a pannonhalmi főapát csapatai, bennük sok nemes familiárissal.10 0 Együttes harcukban kifejezésre jutott a világi és egyházi feudális urak egységének megteremtése a feudalizmus egész rendszerét fenyegető huszita forradalmi mozgalom ellen. Osztályszempontjaiktól vezettetve mélyen átérezhették V. Márton pápa 1422-i figyelmeztetését Zsigmondhoz : a huszitizmus az egyházi jogok megsértése után felforgatja az emberi (értsd : feu-99 Pipa Gallicusra : Chron. Univ. Prag. (FRB. V.) 583. 1., Nagymihályi Mihályra : Sztáray Okit. II. 157. sz., a Pálóczi-bandériumra : Károlyi Okit. II. 28. sz. — A magyar feudális csapatok pusztításaira : Bíezovai Lőrinc krónikája (FRB.V.) 384. 1. v.o. Jan Durdík: Husitské vojenství. Praha, 1953. 12. 1. ; Porok Ceské Koruny králi uherskému, ze nerádné korunu prijal a v královstvie Ceské sé násilím tiskne. (Husitské skladby budysínského rukopisu) 38. 1. ; Tuto sú popsánv krajiny, vlasti a zemè, z nichz jest král uhersky vyvedl lid к oblezení Prahy. (uo.) 41—42. 1., vö. 223. 1. ; Porok Koruny Ceské ku pánóm ceskym о korunování krále uherského. (uo.) 74. 1.; Bíezovai Lőrinc krónikája. (FRB. V.) 376, 443, 513. 1.; Chronicon veteris Collegiat! Pragensis. (K.Höfler, F. R. A. Script. II/I.) 85.1. — A kunok és jászok immár másfélszáz éve rendszeresen dúlták Morvaországot a különféle dinasztikus ellentétek során. V.o. Oyörffy György : A kunok feudalizálódása. (Tanulmányok . . . ) 252, 262. I. Ez már hagyományossá tette a magyar feudális és segédhadak kegyetlenségének elítélését Csehországban. A magyar, kun és jász csapatok csehországi pusztítása a XV. század elején, Zsigmond Jodok morva őrgróffal vívott harca során felélesztette ezt a hagyományt. 1403-as pusztításaikra Chronicon Viennense. (K. Höfler, F. R. A. Script. II/I.) 2. 1. — A hazai pusztításokra : 1417 : Zichy Okmt. VI. 310. sz. ; 1431 : Fejér X. 7. 268. sz. ; 1431 : Zichy Okmt. VIII. 326. sz. íoo F e jé r X. 7. 53, 56, 365. sz. ; Sztáray Okit. II. 177. sz. ; Károlyi Okit. II. 109. sz.; Iványi: Bártfa lt. I. 248. sz. ; Kárjjy : A Csicsery család levéltára. Tört. Tár, 1901. 232.1.; Dl. 44156 ; A veszprémi püspökség római oklevéltára III. к. Bpest, 1902. Lukcsics József bevezetése LXXV. 1. ; Sörös Pongrác : Lévai Cseh Péter. Századok, 1903. 830. 1. ; Zeitschrift d. V. f. d. Geschichte Mährens und Schlesiens I. 1897. 2. Heft. 66—67. 1.
