Századok – 1956

TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 331

A HUSZITIZMUS ÉS A MAGYAR NÉP 359 A prágai egyetemen a magyarországiak a cseh akadémiai nemzetbe tartoztak, amely Hust támogatta küzdelmeiben. A magyar—cseh egyetemi kapcsolatok ekkor már régi időre nyúltak vissza. A párizsi egyetemen a XIV. században a Magyarországból és Csehországból jött hallgatókat egymás mellett említik az angol akadémiai nemzet (nacio Anglicana) tagjaiként. A bécsi egyetemen 1384-ig külön cseh és külön magyar akadémiai nemzet volt, ez évtől fogva a cseh megszűnt, s tagjait a magyarhoz (Natio Ungarica) kapcsolták. Éppen 1384-ben robbant ki a prágai egyetemen az első viszály a cseh akadémiai nemzet (Natio Bohemorum, Bohemica) és a másik három (lényegében német) akadémiai nemzet között. Ezek a lassan érlelődő ellentétek bizonnyal hatottak a magyar hallgatókra is, akik szinte kezdettől látogatják a prágai egyetemet. Már 1368-ban megállapítják a prágai egyetem statutumai, hogy a cseh akadémiai nemzetbe tartoznak ténylegesen is a morvák; magyarországiak és szlávok nemzetéből (nacione) valók valamennyien.89 A korai prágai egyetemi kapcsolatokat mutatja, hogy a pécsi egyetemről (studio Quinclc sien si) egy magister 1379-ben, egy baccalaureus Quinqueecclesiarum pedig 1383-ban felvételt nyert a prágai egyetemre. Ez utóbbi évben szerepel az egyetem jogi karának hallgatói közt Budai Márk fia János, a későbbi barsi főesperes, aki azonban Budával kapcsolatban utóbb is fejtett ki jogászi tevékenységet, épp egy a züllött egyházi viszonyok megfékezésére irányuló perben (1396). Budai János magister nem utolsósorban a prágai egyetemi tanulmányok támogatására hozta létre Esztergomban a szegény diákok kollégiumát 1399 előtt (Collegium pauperum Scolarium, szegények Krisztus-kollégiuma). E kollégium egyik tagja, aki 1395-ben a prágai jogi kar hallgatója volt, fejezte be a kar egyik tanára munkájának, a prágai Processus judiciarius-nak magyarországi viszonyokra való átalakítását.90 A prágai egyetemi kapcsolatok Hus működésének idején megerősödtek és haladó tartalmat nyertek. Ennek jelentőségét — a maga szempontjából negatív előjellel — a katolikus polgári történetírás is látni volt kénytelen. Ezért állapította meg, a prágai egyetem hatásait vizsgálva művelődésünkre, hogy „ezek a hatások nem is voltak minden esetben konstruktívak" (Barta István). et Moraviae VTI/1. 95. sz. ; 1365-ben Lajos magyar király privilégiuma a prágai ós chebi kereskedők magyarországi forgalmára vall, a chebi városi levéltárban levő eredeti oklevél fénykópmásolata a Csehszlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében ; 1373 cseh—magyar kereskedelmi kapcsolatra Fejér IX. 7. 217. sz. ; 1396-ban Zsigmond privilégiuma a chebi és prágai kereskedők magyarországi forgalmára vall. Zsigmondkori Okít. I. 4339. sz. ; 1398-ban egy brnoi kézműves szerepel mint budai polgár, uo. I. 5218. sz. ; 1398-ban amiatt folyik per, hogy a kállói vásáron (többek közt) cseh posztót vett el Kállai Miklós, ami egy jobbágyé volt, uo. I. 5420. sz. ; 1399-ben cseh po3ztó szorepsl Fejór megyei vámtarifában, uo. I. 5971. sz. (Az oklevél hitelessége gyanús, de a hamisítás nem a tarifa adatai, hanem a vám tulajdona tekintetében tételezhető fel megítélésem szerint.) 89

A magyar—cseh egyetemi kapcsolatokra Párizsban 1. Václav Chaloupecky: L' Université Charles à Prague de 1348 à 1409. Prague, 1948. 14. 1. ; Bécsben 1. V. Chaloupecky, i. m. 78. 1., Barta István: Középkorvégi szellemi művelődésünk és a külföldi egyetemek. Regnum. Egyháztörténeti évkönyv. Bpest, 1937. 111. 1. ; Prágában 1. V. Chaloupecky, i. m. 61, 165. 1. — Az 1384-i prágai egyetemi viszályra Chronieon Universitatis Pragensis. (Fontes Rerum Bohemicarum V. V Praze 1893) 567. 1. Vö. Ewa Maleczynska : Nemzetiségi jelszavak a huszita kor forrásmunkáiban. Irodalomtudományi Értesítő, 1953. febr. 149. 1. 90

Bzrta István : Középkorvégi szellemi művelődésünk. 109. 1.; Zsigmondkori Okit. I. 4518. sz., Vatikáni Magyar Okirattár I. sorozat 4. kötet 156. sz. ; Barta István,