Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 331
360 SZÉKELY GYÔÏTGY Az egyetem magyarországi hallgatóinak csak kisebb részét ismerjük név szerint, de ebből is megállapíthatjuk, hogy a délvidéki és budai hallgatók (az itt nem említendő több esztergomi mellett is) nagy arányban szerepelnek, pl. 1385 : Pécsi András, Szerémi István, 1386 : Budai Jakab, Kanizsai Gergely, 1389 : Pécsi Miklós, 1396 : Pécsi Péter, 1397 : Pécsi Bálint, 1399 : Pécsi Tamás, 1400 : Pozscgai György, Budai László, Zágrábi Márton (utóbbi ekkor jogász), 1402: Budai, Gergely (Hus János vezeti bölcsészkari magisteri vizsgáját), Titeli Mátyás, 1404 : Budai Gergely (ekkor már bölcsészkari licentiatusi vizsgát vezet), 1407 : Újlaki András, Kamonci János, 1408 : Budai Balázs, Budai Mihály.9 1 A prágai egyetemen 1409-ben nagy fordulat állt be a eseh akadémiai nemzet, egyúttal a cseh huszita irányzat javára. A kutná horai dekrétum jelentőségét a magyar katolikus polgári történetírás hamis színben tüntette fel, a prágai hallgatóság ,,cseh-nacionalista" részének a németek elleni gyűlöletét emelte ki, a dekrétumot az egyetem kétévszázados tengődése kezdetének minősítette, melyből csak a jezsuiták emelik majd ki. E szemlélettől vezettetve a magyar hallgatóságról is azt állapította meg, hogy ,,a huszitizmus uralomrajutása az egyetemen, majd az állandó háborúk és belső zavarok hosszú időre elriasztanak minden idegent a prágai egyetemről" (Barta István). A valóságban a kutná horai dekrétum nem okozott törést a magyarok prágai egyetemi tanulmányaiban. A dekrétum után bocsátották baccalaureusi vizsgára Egri Jánost, Szalánkeméni Miklóst, Szatmári Andrást, magisteri vizsgára a már említett Újlaki Andrást (1409), 1410-ben szerepelnek Csanádi Gellért, Szlavóniai Antal, Zágrábi Márton (utóbbi ekkor bölcsész), 1411-ben Toplicai Mihály, Újlaki Jakab, Újlaki Bálint, 1413-ban Szerémi Benedek, 1418-ban Szalánkeméni Jakab. Ugyanakkor a leipzigi egyetemen csak 1421-ben bukkan fel egyetlen budai német hallgató. (Egyébként a Budáról és a Délvidékről való prágai egyetemi hallgatók nem mentek át Leipzigbe.)9 2 Külön kell foglalkoznunk két prágai egyetemi hallgató pályafutásával, akiknek szerepe prágai tanulmányaik huszita hatását élénken mutatja. Egyikük a később árulóvá lett, huszita társait feladó délvidéki Balázs magister. Ezt Kamonc lakosai saját költségükön küldték Prágába tanulni azzal, hogy ha visszatér, és megérdemli, helybeli plébánossá teszik. Balázs az obszerváns ferences krónika szerint „belépett a husziták városába, a nagy Prágába és ott eltelt emberi bölcseséggel és a husziták ördögi tudományával, azaz az eretnekség gonoszságával". Társaival együtt ez a kamonci plébános volt kezdetben egyik terjesztője a délvidéki huszitizmusnak.9 3 Jelentős szerepet játszott a kibontakozó huszitizmusban, magában i. m. 109. 1. Étienne Barta: L'Université Charles de Prague et la Hongrie. Revue d'Histoire Comparée, 1948. 219—220. 1. 91 Barta István: Középkorvégi szellemi művelődésünk 111. 1. — Joseph Jirecek, i. m. ; Hunfalvy Pál : A magyar huszitákról. Budapesti Szemle 45. к., 1886. 464—465. 1. ; Zsigmondkori Öklt. II. 1400. márc. 10., márc. 27., ápr. 23., 1402. febr. 20., 1404. márc. 13., 1407. szept. 28. körül, 1408. márc. 7., szept. 29. körül. 92 Barta István: Középkorvégi szellemi művelődésünk. 100, 105. 1. — Zsigmondkori Okit. II. 1409. máj. 26. után, 1409. dec. 25. körül, 1410. szept. 17. ; Hunfalvy: A magyar huszitákról 465. 1., Joseph Jireőek, i. m. — Th. Fabini und Fr. Teutsch: Die Studirenden aus Ungarn und Siebenbürgen auf der Universität Leipzig von der Gründung derselben 1409 bis 1872. Archiv des Vereines für siebenbürgische Landeskunde. Neue Folge. X. B. Hermannstadt, 1872. 388. 1. 93 Tóth-Szabó Pál: A cseh-huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon. Bpest, 1917. 154, 161—162. 1., Lukcsics Pál: XV. századi pápák oki. II. 973. sz., Étienne Barta: L'Université Charles de Prague et la Hongrie 223—224. 1., Kardos Tibor: Huszita biblia 134. 1.
