Századok – 1956

TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 331

358 SZÉKELY GYÔÏTGY lelkek oltárát, nyilvánvalóan harci eszközül a valdens-huszita eretnekség ellen.8

6 Bár nem a polgársággal kapcsolatos, mégis idevág Pásztói Tari Lőrinc esete, mely élénk fényt vet a valdens-huszita irányú fejlődésre. Tari Lőrinc, a latinul beszélő és kifogástalanul író művelt lovag elzarándokolt az írországi Szent Patrick „purgatóriumába" (barlang). Ütját talán már 1408-ban megkezdte, ekkor kért számára utazási engedélyt Zsigmond király, de az írországi utat csak 1411-ben, már Prágai Jeromos budai szereplése után tette meg. Ütja Zsigmond megbízásaival is kapcsolatos volt, a maga részéről azonban azt vallotta útja főokának, hogy kétségeit a vallás tanaiban eloszlassa. Kételyei részben averroista jellegűek, de olyan kérdést is feltett a tisztítóhelyen egy angyalnak, hogy segítenek-e a halottakért mondott misék ? Ezek a kétségek és a zarándokhelyen támadt látomásai — melyeket valószínűleg maga fogalmazott meg első formában — könnyű alkalmat adtak egy ismeretlen szerzőnek, hogy 1437 —1451 közt már huszita szellemben aknázza ki azokat, s a pokolra vesse Zsigmond királyt első feleségével, főpapokkal, hatalmaskodó és jogtalanul vámot szerző világi földesurakkal együtt. Ennek az éneknek alapgondolata az, hogy a nagyurakat semmiféle vallási eszköz, többek közt a tisztítótűzben szenvedő lelkekért mondott könyörgés sem mentheti meg.87 A korábbi eretnekségek mellett jelentős szerepük volt természetesen a prágai egyetemen tanult huszita beállítottságú papoknak is. A döntő azonban a huszitizmus terjedésében a falusi és városi lakosság adott helyzete, a kizsákmányolás súlyosbodása, az osztályharc kiéleződése. A huszitizmus befogadásának feltételei hazai talajban gyökereztek. 4. A|esehországi huszita íorradalmi mozgalom és Magyarország A huszita ideológia elterjedésében jelentős kezdeményező és közvetítő szerep jutott a prágai egyetemnek. A prágai egyetem nagyszámú magyarországi hallgatójának egy része korán magáévá tette a huszita elveket. Ez lényeges, a haladást egyértelműbben szolgáló változást jelentett az addig is intenzív cseh—magyar kulturális kapcsolatokban. (Cseh papok budai, pécsi javadalmakban a XIV. század végén ; a prágai szobrászat budai hatása stb.)88 86

Székely György: Az egyházi nagybirtok újjászervezése (Tanulmányok . . . 375. 1. 87

Tari Lőrincre : Mályusz Elemér: A Toldi-monda (Klebelsberg Történetkutató Intézet Évkönyve. IV. Bpest, 1934. 146. 1. — Kardos Tibor: Középkori kultúra, középkori költészet. 175—178. 1., Kardos Tibor : Huszita-típusú kantilénáink. 93. 1., Fest Sándor: Adalékok az első magyar bibliafordítás kérdéséhez. Studies in English Philology. Vol. II. Bpest, 1937. 25. 1., Zsigmondkori Okit. II. 1408. jan. 10. — A huszita szellemű énekre : Széchy Károly : Adalékok a régibb magyar irodalomhoz. Irodalomtörténeti Közlemények. 1896. 386—389, 400—408.1., Kardos Tibor /Huszita kantilénáink 93—94. 1. — Az averroizmus magyarországi terjedésének fontos állomása volt a horvát Zágráb. Kardos Tibor : A magyarországi humanizmus kora. 62—63. 1. 88

Áldásy Antal: Alsáni Bálint bíbornok. Bpest, 1903. 40. 1. ; Gerevich László: Castrum Budense. Archaeologiai Értesítő. 1952. 151. I. ós XXVII. tábla ; Gerevich László : A budai szobrászat és a prágai Parler-műhely. Művészettörténeti Tanulmányok. A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve. 1953. Bpest, 1954. 58—61. 1. — Jelentékenyek voltak a gazdasági kapcsolatok is : 1359-ben Károly császár és cseh király levele a majnai Frankfurthoz a budai árumegállításra panaszkodik, utalva ezzel a Magyarországra irányuló forgalomra, B. Mendl—M. Linhartová : Regesta diplomatica Bohemiae