Századok – 1956

TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 331

A HUSZITIZMUS ÉS A MAGYAR NÉP 357 tudta a várost vezetni. Azt is tudjuk, hogy a soproni városi tanácsot ezekben az években foglalkoztatta leginkább a cseh husziták hadjáratainak alakulása és a környékbeli jobbágyságnak a huszitákhoz való viszonya.8

3 A parasztság és a városi lakosság egyes rétegeinek növekvő harca döntő mértékben szabta meg a magyar uralkodóosztály és a városi patriciátus reakciós, huszitaellenes magatartását. A huszitizmus ideológiájának terjedését Magyarországon elsősorban a fentebb vázlatosan ismertetett gazdasági-társadalmi okok tették lehetővé. Ugyanakkor ideológiai téren olyan előzmények is voltak már Magyarországon, amelyek megkönnyítették a huszitizmus befogadását. A valdens mozgalom különösen 1375 — 1405 közt erősen terjedt a városi nép körében. (Pl. Sopron, Kőszeg ; Buda : a XIV. századvég egyik valdens mestere Budai Jakab, 1404-ben Budán is fellép Zwicker Péter inkvizítor.) Fontos körülmény valószínűleg a cseh- és magyarországi valdensek kapcsolatai szempontjából, hogy a valdensüldöző inkvizíció Csehországból jött át Magyarországra (az egyik inkvizítor Márton prágai óvárosi oltárpap volt).84 A valdens mozgalom már vallotta a radikális huszitizmus tanításainak néhány fontos elemét. Az 1401-es soproni ítéletlevél szerint a valdensek bűneiket nem a hivatalos papoknak, hanem a valdens elvek hirdetőinek gyónták meg ; nem tisztelték Máriát és a szenteket, ezektől nem vártak segítséget ; nem hittek a purgatóriumban, sem abban, hogy az egyház közbenjárhat az ott szenvedők javára. Ezek az elvek a később terjedő radikális huszita tételekben is helyet kaptak, akár a Marchiai Jakab-féle, akár a Turrecremata János-féle összeállítást tekintjük, mely utóbbi utfl.lt a valdens-huszita vonalra is. így a hazai husziták is hirdették, hogy világiak gyóntathatnak és feloldozhatnak (24., ill. 22. pont), Mária és a szentek nem segíthetnek (7., ill. 18. pont), a halottakért való közbenjárásnak nincsen ereje (27., ill. 9. pont), nincs purgatórium (29., ill. 9. pont).85 Az inkvizíció tevékenysége ellenére is tovább élt a valdens mozgalom. Erre utal, hogy az egyház Sopronban hosszabb ideig kénytelen volt még küzdeni bizonyos valdens tanok ellen. Fuchs Lénárt, ki 1401-ben mint egyházi hitszónok részt vett az inkvizíció soproni ítéletének kihirdetésén, 1417 után mint soproni plébános felállította a tisztítótűzben (purgatórium) szenvedő 83 A soproni kézműves mozgalomra Szűcs Jenő, i. m. 304—317. 1. ; vö. Halász Gábor: Magyar középkor. 4. 1. — Joseph Jirecek: Über die culturellen Beziehungen der Ungarn und Böhmen im XIV. und XV. Jahrhunderte und über die ungarischen Husiten. (Sitzungsberichte der königl. böhmischen Gesellschaft der Wissenschaften. Prag, 1886) — Zeitschrift d. V. f. d. Geschichte Mährens und Schlesiens. I. 1897. 2. H. 61. 1., 64. sz. ; Házi Jenő: Sopron I. 2. 443. sz., I. 3. 45. sz. 84

Székely György : Az egyházi nagybirtok újjászervezése (Tanulmányok . . .) 372—373. 1. ; V. Chaloupecky : К dëjinâm Valdenskych v Cechách pred hnutím husitskym. (Öesky Casopis Historieky, XXXI. 1925) 374.1. — Zwicker Péter 1404. jún. 7.-i, Budán kiállított oklevelének regesztáját közli Augustin Neumann : öeské sekty ve století XIV. a XV. 1920. Nákladem Cyrilometodëjského tiskového spolku na Velehradë. —• Knihovna Cyrilo-Metodéjského tiskovéhu spolku. Svazek 8. Píílohy. 6. 1. 85

Székely György, i. m. 373—374. 1. — Külföldi valdens tételekben egyéb hazai huszita elvek is fellelhetők. — A cseh táboriták purgatóriumot tagadó felfogására : Brezovai Lőrinc krónikája FRB. V. 428. 1., 462. 1. és Chronicon Treboniense (K. Höfler: F. R. A. Script. II/I.) 59. 1.—A valdenseket a cseh huszita forradalmi mozgalom előfutárainak nyilvánító korabeli nézetekre ld. Augustin Neumann, i. m. 13. 1. és Thomas Ebendorf er: Chronica regum Romanorum. (ed. Alfred Francis Pribram. Mittheilungen des Instituts für Oesterreichische Geschichtsforschung. III. Ergänzungsband. Innsbruck, 1890—1894.) 132. 1.