Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 331
A HUSZITIZMUS ÉS A MAGYAK NÉP 343 esete : egy leányon erőszakot követett el, ágyasától született fiait pedig meggyilkolta, egy másik pap fülét levágta.4 0 Maga Marchiai Jakab inkvizítor idézi egy magába mélyedő pap megállapításait a papságról : „Napjainkat kookázással, vadászattal, lóneveléssel, agarászattal, madarászással, paráználkodással, sodómiával töltjük és az egész nép meg van botránkozva rossz erkölcsünkön." (Sermo secretus ad clerum.) 1437-ben és 1446-ban a pápa is beszél az ágyasságban élő papokról Magyarországon.4 1 Ennek a fertőben élő papságnak általánosan ismert volta bátorította arra huszita bibliafordítóinkat, hogy Dániel könyvének toldatában a Zsuzsánna ellen törő hírhedt véneket többször a presbyter szó görög eredeti értelme alapján papnak fordítsák.42 A szerzetesrendek züllésére a kolostorokból való szökések vallanak (pl. bencések, pálosok) s az esztergomi, debreceni, szatmári ferencesek életmódja, kik 1448. évi pápai legátusi irat szerint az istentiszteletben hanyagok, a szent edényeket elvesztegetik.43 Az egyházi visszaélések közé tartoztak a hamis csodatételek. Magyarországról is sokan zarándokoltak a XV. század elején a németországi Wilsnackba, ahol egy csodatevő hírű „Krisztus vére" ereklye volt. Ennek leleplezéséért sokat tett Hus János. E célra írt művében (De sanguine Christi) is leleplezte a kapzsi papokat, kik mindenféle bálványokat létesítenek, hogy a zarándoklatokkal is még jobban kifosszák a népet. Hus figyelemmel kísérte 12 magyarországi pap bebörtönöztetését is „Krisztus vérével" kapcsolatos visszaélés miatt.44 Az egyház elleni harc annál élesebbé válhatott, minél inkább elveszítette erkölcsi tekintélyét a néptömegek előtt, „mennél kiáltóbbá vált az ellentét prédikációik és életmódjuk között".4 5 A klérus a huszita időkben úgy próbálta a nép előtt megtépázott tekintélyét helyreállítani, hogy a koldulórendek obszerváns ágát igyekezett fokozottan erősíteni, melyek legkevésbé lepleződtek még le. Ugyanekkor a hierarchikus szervezetet is erősíteni igyekezett (pl. új kápolna alapítása kifejezetten az eretnekségek terjedésére hivatkozva Pécsett, melynek hitszónoka a papság és a lakosság számára prédikált ; új prépostságok alapítása az egri egyházmegyében az 1430-as években).4 6 40 Vatikáni Magyar Okirattár. I. sorozat 4i . kötet 401, 402. sz. 41 Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. Századok 1950, 138. 1. — 1437 : „coneubinas quas publice tenent" O. L. fgy., eredetije Staatsarchiv Wien, az oklevél kivonatos közlése Fejér X. 7. 878. 1. — 1446 : Fermendzin: Acta Bosnae 855. sz. 42 Kardos Tibor: Huszita biblia, 169. I. 43 Kardos Tibor: Huszita biblia, 152. 1. ; Kardos Tibor: A huszita mozgalmak, 137. 1. ; Fraknói Vilmos: Carvajal János bibornok magyarországi követségei. 1448— 1461. Bpest, 1889. 14. 1. 44 M. J. Hus: De sanguine Christi. (Václav Flajshans: Spisy M. Jana Husi. III. V Praze, 1903) 7, 26—27, 35—36. 1. — 1405 prágai zsinati tilalom a wilsnacki zarándoklatokra : Franciscus Palacky : Documenta Mag. Joannis Hus. Pragae, 1869. 332. 1. — Johann Loserth: Hus und Wielif. Zur Genesis der husitischen Lehre. Prag—Leipzig, 1884. 102.1. — Hus : De sanguine Christi. (Flajshans: Spisy . . . III.) 29. 1. 45 Engels : A német parasztháború. Bpest, 1949. 15.1. 46 J. Koller: História episcopatus Quinqueecclesiarum. III. Posonii, 1784. 340— 345.1., Fejér X. 6. 434. sz., Fejér X. 7. 36. sz., Békefi Bemig : A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. Bpest, 1910. 58—59. 1. «
