Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Barta István:A kormány parasztpolitikája l849-ben;II. 4
32 BAKTA ISTVÁN fiait hon hagyta, a szegény családapákat besorozó bizottmány elébe állíttatta és ekép nyilván törvénytelenséget követett el«.9 9 Szemere a szolgabírót felfüggesztette és írt a Hadügyminisztériumnak a visszaélések megszüntetése végett. Magyargencs Vas megyei község lakói június 18-i kelettel amiatt emeltek panaszt, »miszerint a tagosztály alkalmával birtokukban volt földeik az illető uraságok által elfoglaltattak és most csak robot mellett kaphatnak földet bérbe, miszerint továbbá katonaállításkor jobbára az ő gyermekeik soroztattak bé, a gazdák és uraságok fiai elmellőzésével«. A minisztérium a panaszt a megyéhez továbbította és felvilágosítást kért.10 0 A Pest megyei hadfogadó hivatal parancsnoka, Kiss János főhadnagy június 17-én azt jelentette Kossuthnak, hogy a megye helységeiben »a lakosok sírva panaszkodnak, hogy az elöljárók cédulát (sorsot) csak éppen a szegényebb sorsúakkal huzatnak, a gazdagabbakat pedig elmellőzik«.10 1 Szatmár megyéből Gánóczy hadbíró-főhadnagy jelenti június 27-én a Belügyminisztériumnak, hogy »a tisztviselők az újoncozás alkalmával a szegényebb sorsúak közül az egyetlen családfőt is elviszik, míg a gazdagabbak 3 — 4 fiaik hon tespednek, mi azon szomorú következményt szüli, hogy az illy szegény családfők, szülőiknek keserves, elhagyott állapotjukat hallván, zászlójuktól hűtlenül elszöknek«.102 Hont megyéből Boronkay kormánybiztos írja július 2-án a belügyminiszternek, hogy az újoncozásnál »a teher véghetetlen aránytalanságban ismét csak a szegényebb osztályokat érte«, s hogy a nép »fájdalmasan nézi, miként a kunyhóban lakó zsellér odaadni kénytelen egyetlen fiát. míg a kastéllyal bíró úr terjedelmes birtoka után a haza megvédéséhez gyakran semmivel sem járul«.102 " Lehetne folytatni a példák felsorolását, de talán ennyi is elég annak bizonyítására, hogy az önként jelentkező újoncok mellett a sorozás útján mozgósított újoncok nagy többsége is a parasztságból, elsősorban annak szegényebb rétegeiből került ki.10 3 Még egy gyakorlat járult hozzá a honvédsereg összetételének a szegényparasztok javára történő eltolódásához : az újoncfogadások rendszere. Kossuth a függetlenségi nyilatkozat kihirdetésekor külön felszólította a törvényhatóságokat, hogy lelkesedésüknek újoncok fogadásával adják tanújelét. Ezt a törvényhatóságok egy része meg is tette : Békéscsabán pl. 60 gazda fogadott újoncot, Békés város 30 újonc fogadását határozta el, Hódmezővásárhely százat, Győr megye százötvenet, Győr város százat ígért stb.10 1 A felajánlásokat eredetileg a rendes újoncilletőségen túlmenően kellett volna teljesíteni ; az . újoncozás nehézkessége miatt azonban végül ezeket az újoncokat is beszámították a törvényhatóságok rendes újoncilletőségébe, s így a pénzen fogadott — nyilván elsősorban szegényparaszti — újoncok is csökkentették azoknak a számát, akiket sorsolás útján az egész lakosságból kellett volna kiállítani. 99 Belügyi vegyes iratok 130. rakt. sz. 1157/1849. sz. 100 L. Igazságügvmin. úrbéri oszt. 326/1849. sz. 101 L. OIIB 8302/1849. sz. 102 L. Belügymin. vegyes iratok 130. rakt. sz. Iktatatlan. юга Belügymin. ein. 455/1849. sz. 10 .3 Érdekesen egészíti ki а fenti adatokat egy kortárs, báró Podmaniczky Frigyes vallomása. Podmaniczky május elején, Pest felé vonulva Csongrádon egy vendéglőben billiárdozó gazdalegényeket látott. Kérdésére, hogy miért nem állanak be huszárnak, azt válaszolják, hogy tőlük mindössze egy gazdalegény ment el katonának. »így volt az egész Alföldön — irjçi Podmaniczky —, a gazdalegények kerülték a sereget, csak a bocskoros nemes és a földönfutó szegénység állott a zászlók alá.« (Naplótöredék, II. köt. 280. 1.) 104 L. OHB 5784/1849. ; Belügymin. országlászati oszt, 9. kútfő 25. tétel stb.
