Századok – 1956

TANULMÁNYOK - Barta István:A kormány parasztpolitikája l849-ben;II. 4

A KORMÁNY PARASZTPOLITIKÁJA 1849-BEX 27 Debrecenben sokat foglalkoztak ezekben a hetekben a felszabadult Erdély problémáival. Kossuthot élénken foglalkoztatta az a terv, hogy az elért katonai sikerek által teremtett helyzetet Erdély közjogi és közigazgatási sajátosságainak, különállásának megszüntetésére és az anyaország intézményeinek bevezetésére használja fel s tervének megvalósítására meg is tette a kezdeményező lépéseket.88

Ugyancsak április végén indul el végzetes útjára Drágos János bihari képviselő is, kezében Kossuth felhatalmazásával, hogy a havasokban tanyázó román felkelők vezéreivel megegyezést próbáljon létrehozni. A Drágosnak adott felhatalmazásban Kossuth a nyelvhasználat, a vallás és a kultúra terén elég jelentős előrelépést tesz a románság igényeinek megértése útján, de az erdélyi román kérdés agrár jellegének felismerésétől éppoly távol áll, mint januárban : a hosszú, részletekbe menő utasítás kimerítően szól a magyar—román viszony politikai, nyelvi, vallási és kulturális vonatkozásairól, de a leghalványabb célzást sem tartalmazza az egész probléma lényegét képező földesúr—paraszti viszonnyal kapcsolatban. Csányi ennek ellenére sokat várt Drágos küldetésétől és vele akarta összehangolni azokat az intézkedéseket, amelyeket a román papok útján kívánt tenni a románok megbékítése érdekében. »Az oláhokra nézve Drágost megvárom — írta Kossuthnak április 29-i levelében —, különben már a papok által intézkednék.« S ebben a levelében ismertette Kossuthtal a földesurak és parasztok viszonyának szabályozására hozott intézkedéseit is. »A kármentesítésre egy módot találtam ki — írta —, a békebírákat ; ezek közbejöttével hiszem a legtöbb károkra nézve meglesz az egyezség, ezek közbejötte nélkül minden egyezkedés érvénytelen. És ma megtiltom a munkábani egyezkedést, mert robot szaga van. Sok élhetetlen ember van, szeretne némelyik ismét robotoltatni, de egy placatumomban azt megtiltottam erős kifejezésekben, és megtiltottam a népnek is a robotolást, bizonyos a hatása — csak jönne Drágos, liigyjed el, a békebírák eligazítják a dolgot, reménységem van, hogy e napokban már egy havasról le fognak húzódni az oláhok.«89

A réndeletek ellenére szaporodó földesúri visszaélésekről s a belőlük származó nehézségekről pedig május 8-án, egy-két nappal Debrecenbe indulása előtt ír Kossuthnak. Beteggé tette a sok méreg és folytonos bosszúság »az itteni visszaélések, gazságok felett — írta — és nem voltam képes azokat megszüntetni ; az egyszer beharapódzott rendetlenség, gazság gyökeres kiirtását rövid idő alatt eszközölni nem lehet. Az uraknál az uralom régi érzete még mindig fő vágya a kebelnek — ez utóbbira nézve szükségesnek tartom, hogy az igazságügyi minisztérium egy szabályt alkosson a majorság földén lakóknak tartozásai érdemében; megküldöm e részben eddig kiadott rendeleteimet, valamint megküldöm a kármentesítés tekintetéből kibocsátott rendeleteimet is.« Felhívta a kormány figyelmét arra, hogy »szükséges szabályt alkotni a haszonbérlők és tulajdonosok közt fennforgó kérdésben is« s jelentette, hogy a kincstári birtokokon ezt a kérdést úgy oldotta meg, hogy ha a haszonbérlő terhesnek találta a szerződést, megszüntette azt és új árverést rendelt el a bérletre ; az eredmény az lett, hogy az 88

Elgondolásaira 1. Csányi val és Duschek pénzügyminiszterrel folytatott levélváltását ápr. elején (részletesen ismertetve a szerző Kossuth és Csányi c. tanulmányában, Századok 1952. 669. s köv. 1.), az ápr. 13-i képviselőházi titkos ülésen elhangzott bejelentését (közölve КОМ XIV. 8G9. 1.) és Kemény Zsigmond ennek folyamányaképpen készített id. emlékiratát. 89

Az ápr. 25-én kelt s. k. levelet 1. OHB 6468/1849. sz. alatt.