Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Barta István:A kormány parasztpolitikája l849-ben;II. 4
26 BARTA ISTV.ÍX történjenek, s ezén békebíráknak kötelességök leend lelkiösméretesen végire járni : hogy a hitelesen bebizonyított kárt meghaladó összeg se ne fizettessék, se ne köteleztessék ; az ellenkezőleg eddig kötött, vagy ezután kötendő egyezkedések, ha netalán teljesedésbe mentek is érvényteleneknek nyilváníttatván«.85 Május 7-én pedig újabb rendeletben állapítja meg Csányi, hogy két korábbi, »a lázadás által okozott károk mikénti megtérítése iránt kibocsátott, mind a károsítottakat, mind a kártevőket lehetőleg biztosító rendeletei kivitelében újabb kihágásokat kénytelen tapasztalni«. Ezen újabb kihágások egyik leggyakrabbika az, hogy »némelyek békebírák közbejötte által egyeznek ugyan meg, de anélkül, hogy részletesen előszámíttatnék az okozott kár, egy átalános összeget az egész falusi közönségre alkusznak ki, még pedig várakozásért kamat fejében egy évre 6 p. forinttól egy marhás, 2—3 p. forinttól egy gyalog napszámot állapítván meg. Az illy eljárások — állapítja meg Csányi — megint célszerűtlenek, igazságtalanságokra nyitnak utat ; az illy kamat nemcsak lelketlen uzsora, hanem egyszersmind más ürügy alatt ugyan, de csak a megútált robotot idézi vissza.« Csányi ezért »szem előtt tartva azon elvet, hogy a kárt szenvedettek is kártalaníttassanak, azonban az istentelenül félrevezetett és felbőszített nép erejéből teljesen ki ne meríttessék s e felett nehogy a mostan újra reá visszanehézkedő kézi munka új elkeseredést, és azon hiedelmet ébressze, mintha a robot el nem töröltetett volna«, új intézkedésekkel egészíti ki korábbi rendeleteit : elrendeli, hogy az egyezkedésnél legyen jelen a kártevők védelmében egy általuk választott ügyvéd, hogy a károkat a kártevők meghallgatásával állapítsák meg, különítsék el pontosan az egyesek által okozott károkat a közösség által megtérítendőktől, mindent foglaljanak hiteles, az érdekeltek és az ügyvéd által aláírt jegyzékbe, végül pedig megtiltja a kamatok ledolgoztatását és kötelezi a megyei hatóságokat, hogy a békebíróságok által felterjesztett jegyzőkönyveket az országos főbiztoshoz te^esszék fel.86 A kártérítési eljárások körüli visszaéléseknél nem kevesebb súllyal nehezedtek az erdélyi parasztságra a pénz- és munkaerőhiányban szenvedő birtokosoknak azok a kísérletei, amelyekkel a parasztokat a kezdődő tavaszi munkák idején további robotolásra akarták szorítani. Csányi a hozzá beérkező panaszokból értesült ezekről a kísérletekről és haladéktalanul a megfélemlített jobbágyok védelmére kelt. Április 28-i rendeletében kemény szavakkal bélyegezte meg azokat a »körülményeken nem okult zsarnokokat, kik engedetlenek a törvény iránt s volt jobbágyaikat, jóllehet azoknak többé nem uraik, erőszakkal is robotra kényszeritik« ; a törvénytelen eljárás meggátlására kinyilatkoztatta, hogy »ki ellen e vétek bébizonyul, ugy tekinti őt, mint egy új lázadásnak üszkét szándékosan elszórni törekvőt, törvények és haza iránt hűtlent« és rögtön a törvény rendelte bírói szék elébe állítja. A volt jobbágyoknak pedig, »a törvény jótékonyságánál fogva velünk minden tekintetben egyforma jogú polgároknak, testvéreinknek« meghagyta, hogy »hasonló istentelen parancsoknak engedelmeskedni ne merészeljenek«. Rendelete befejező részében azonban hangsúlyozta Csányi, hogy azokat a pénzbeli vagy munkabeli tartozásokat viszont, amelyeket a parasztok majorsági földek ellenében vállaltak, teljesíteni kell.87 85 Csányi ápr. 23-i rendeletét 1. uo. ápr. 23. alatt. 86 A máj. 7-i rendelet nyomtatott példányát 1. O. L. Szebenvidéki kormánybiztosság levéltára 1102/1849. sz. alatt. 87 Az ápr. 28-i rendelet nyomtatott példányát 1. O. L. 1848/49-i nyomtatványok, ápr. 28. alatt.