Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Barta István:A kormány parasztpolitikája l849-ben;II. 4
A KORMÁNY PAB.ASZTPOLITIKÄ.TA 1849-BEN 21 alapján lehetne megállapítani, hogy elegendőnek hizonyúlt-e a rendelet arra, hogy az adott helyzetet fenntartsa és legalább a további erőszakos földesúri foglalásoktól megvédje a parasztok kezén levő földet ; mert egy ilyen kutatás azt nyilván bebizonyítaná, hogy a már korábban, erőszakos úton a földesúr kezére került földet a rendelet sem tudta már visszaadatni a parasztoknak. Az április 19-i rendelet és az lirbéri maradványok kérdésének a rendeletben megigért és készülő törvényes rendezése a szabadságharc bukásáig eltelt rövid idő alatt ugyanazt a szerepet töltötte be a kormány számára, mint egykor negyven éven át az 179l-es országgyűlés által elkészíttetett rendszeres munkálatok ; Kossuth és a kormány lelkiismeretét megnyugtatta az, hogy a parasztok érdekeit törvényerejű rendelet védi a földesúri túlkapások ellen, s április 19. után különösebb töprengés nélkül utasították az illetékes megyét az 5194. sz. rendelet alkalmazására minden olyan esetben, amikor a márciusi törvény értelmezése, az úrbéri jelleg megállapítása forgott kérdésben, az egyéb természetű paraszti sérelmek vagy követelések előterjesztőit pedig a készülő törvényjavaslatra való utalással igyekeztek megnyugtatni. A szabadságharc válságosra fordultáig eltelt idő pedig kevésnek bizonyult arra, hogy a megyék csak addig is eljussanak a hozzájuk utasított ügyek megvizsgálásában, hogy vizsgálataik eredményéről jelentést tehessenek a minisztériumnak. Az április 19-i rendeletnek ugyanis egy közvetlen hatása kétségtelenül volt : az, hogy a parasztság körében nagymértékben megélénkülnek a kísérletek a régi sérelmek orvosoltatására, korábban elvesztett úrbéri pöröket fellebbeznek meg a királyi táblához, ill. az országos törvényszékhez, törvényes és önkényes úton elszenvedett megrövidíttetésiiket panaszolják fel és orvoslást kérnek a kormánytól. Május—júniusban az ilyen természetű folyamodványok száma erősen emelkedik, az Igazságügyminisztérium szinte valamennyit az 5194. sz. rendelet alkalmazására való utasítással küldi meg az illetékes megyének.76 Rengeteg az ilyen folyamodvány, arra viszont alig találunk példát az Igazságügyminisztérium irattárában, hogy valamelyik megye a lefolytatott vizsgálatról tett volna jelentést a minisztériumnak, ha pedig tett, abban sem volt sok köszönet.7 7 A főváros július elején történt kiürítése után pedig egyre gyakrabban fordul elő, hogy a beérkező úrbéri folyamodványokkal kapcsolatban nem történik semmi intézkedés. Kivételt jelent a Veszprém megyei középbalhásiak kérése : ők legalább azt a választ kapják a minisztériumtól, hogy mivel az előiratok Pesten maradtak, nem lehet ügyükben intézkedni, várjanak addig, amíg a kormány visszatér Pestre.7 8 70 Az Igazságügy-minisztérium úrbéri osztályának iratanyaga 1849. ápr. 19-e után jelentékeny részben ilyen típusú iratokból áll. 77 Amikor pl. Kossuth ápr. 25-én a Bihar megyei Félegyház község lakóinak Mandel Lajosné földbirtokosnő elleni panaszát az 5194. sz. rendeletre való utalással küldi meg a megyének, az máj. 1-i válaszában közli, hogy haszonbérről, nem úrbéri viszonyról van szó »s a bűnözőknek talált pásztorok mint erőszakos tilalombontók, a fenyegetődzéssel vádolt Török Bálinttal együtt börtönbe kísértettek« (Igazságügymin. lirbéri oszt. 11/1849. sz.). Egy másik esetben, amikor a Békés megyei Endrőd község Wodianer Samu ottani birtokost »a haza irányábani községi közös költségek aránylagos viselésére szoríttatni és a közös legeltetéstől eltilttatni« kéri, a minisztérium által leküldött ügyet a megye a panaszosok meghallgatása nélkül eldönti a földesúr javára ; ezért a minisztérium keményen megdorgálja (Uo. 51/1849. sz.). 78 A kormány Szegedre költözése után az úrbéri osztály nem kezelte külön az iratait, hanem az egész igazságügyi iratanyag együtt került kezelésre. A fentemlített esetet bizonyító iratokat 1. az Igazságügymin. szegedi iratok 792. rakt. sz. iratcsomóban.
