Századok – 1956
TANULMÁNYOK - L. Gál Éva: A köztársaság megteremtése Magyarországon (1946) 170
A KÖZTÁRSASÁG MEGTEREMTÉSE MAGYARORSZÁGON (1946) 199 alatt. Amikor Schlachta Margit több mint egy órás uszító beszéde után meghosszabbítást kért, a kisgazdapárti többség a demokráciára hivatkozva — amelyet Schlachta szünet nélkül gyalázott — örömest megadta a hosszabbítást. A jobboldali kisgazdapárti képviselők más szónokok beszéde közben is közbeszólásokkal és tüntető tapsolással, illetve nem-tapsolással fejezték ki igazi, és nyíltan ki nem mondható érzelmeiket. A demokratikus képviselők a parlamenti vitát arra használták fel, hogy tisztázzák a magyar nép előtt a köztársaság törvénybeiktatásának jelentőségét és a további feladatokat. A Kommunista Párt szónokai, a Nemzeti Parasztpárt szónoka az általános vitában anélkül, hogy kiélezték volna a nézeteltéréseket a Kisgazdapárttal, megcáfolták az előadói beszéd helytelen megállapításait, visszautasították a Tanácsköztársaságot ért rágalmakat. Rajk László, a Kommunista Párt szónoka beszédében leszögezte : „A nemzet fordulópontjához érkezett történelmének. Fordulópontjához, amellyel meg akarjuk alapozni a nemzet további boldogulását. A köztársaság törvénybeiktatásával nemcsak megszilárdítjuk egyesztendős küzdelmünk vívmányait, de meg akarjuk szilárdítani további fejlődésünknek lehetőségeit is. A köztársasági államforma törvénybeiktatásával jelentős lépést akarunk tenni befelé és kifelé egyaránt". A Kommunista Párt szónoka azonban amellett, hogy feltárta ennek a lépésnek történelmi jelentőségét, azt is hangsúlyozta, hogy ez még nem minden: „Mi, kommunisták, nagyon jól tudjuk azt, hogy a köztársasági államformát különféle tartalommal lehet megtölteni. . . Mi rajta leszünk, hogy a köztársaság ne a nagytőke, a nagybirtok, a magas klérus köztársasága legyen, hanem a nép védelmezője, a munkásság, parasztság és haladó értelmiség köztársasága és világosan látnunk kell azt is, hogy mi lesz a magyar köztársaságból, amelynek kereteit most alkotjuk meg : ugródeszka-e a politikai és gazdasági reakció számára, vagy pedig fegyver a nép kezében a reakció megsemmisítésére. Ez a kérdés azokban a harcokban fog eldőlni, amelyeket a magyar demokrácia harcos táborának kell megvívnia a földreform megvédelmezése érdekében, az ország újjáépítése érdekében és az állami közigazgatásnak a reakciós elemektől való megtisztítása érdekében."8 2 A továbbiakban ezekben a harcokban a köztársaság valóban a nép fegyverének bizonyult. A nemzetgyűlés január 31-i ülésén a köztársasági törvényt kihirdetettnek nyilvánították. Február 1-én a nemzetgyűlés ünnepi ülésén megválasztották a köztársasági elnököt, Tildy Zoltánt. A magyar nép megünnepelte a köztársaság kikiáltását. A parlamentbe az üdvözlő táviratok tömege érkezett. Az Országos Nemzeti Bizottság felhívására a dolgozó tömegek országszerte ünnepi gyűléseken ünnepelték a köztársaságot. Budapesten február 1-én. a parlament előtti téren tartott a főváros népe nagygyűlést, amelyen az újonnan megválasztott köztársasági elnök mellett felszólaltak a pártok vezetői is. A nagygyűlésen százezres tömeg üdvözölte az új köztársaságot. A dolgozó tömegek vidéken is lelkesen megünnepelték a köztársaság kikiáltását, amint erről a sajtó beszámolt. * Hogyan értékelhetjük az új köztársaságot és törvénybeiktatásának jelentőségét ? 82 Uo. 269-270., 273., 274. 1.
