Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Barta István:A kormány parasztpolitikája l849-ben;II. 4
A KORMÁNY PAB.ASZTPOLITIKÄ.TA 1849-BEN 17 eset, hogy az egyik földesúr az egyik katonáskodó haszonbéres terhes feleségét a vállalt robot nem teljesítése miatt ki akarta dobatni a házából. Nagy József közbelépett és arra hivatkozva, hogy »a folyamodónak férje hazánkat és szabadságunkat védelmezi, nehogy gyámol és vagyon nélkül maradt nője az úri szolgálat miatt, születendő gyermekével ínségre jusson«, kérte a földesurat, hogy a haszonbéres katonáskodása idejére engedje el a szolgáltatásokat. A földesúr azonban nem hajlott a kérésre, sőt még a folyamodó által felajánlott robotváltságot is elutasította ; végül is Nagy József közbenjárására két más földesúr ajánlott fel szabad telket a bajbajutott katonafeleségnek.6 8 Mezőpetri község elöljárói azzal a panasszal fordultak Nagy Józsefhez, hogy Jasztrabszky Ignác főszolgabíró »az ő reszegei jószágában a petriek által bírt szőllők dézsmája fejében, mely eltöröltetett, a nevezett főszolgabíró kezéhez hivatalosan letett bánompénzt, 300 forintot lefoglalta«. Nagy József vizsgálata megállapította, hogy a panasz megfelel a valóságnak, a főbíró az országgyűlés határozata ellenére szőlődézsmát követelt s ennek fejében a kezéhez hivatalosan letett 300 forint bánatpénzt magáncélra lefoglalta,' a petriektől pedig az így visszaélésszerűen elsikkasztott bánatpénzt újból kizsarolta. Az önkényeskedő és hivatali hatalmával visszaélő főszolgabíró ellen a Belügyminisztérium Nagy József jelentése alapján eljárást indított.69 Nem kevésbé jellemző Nagy József eljárásmódjának alaposságára és becsületességére a pálfalvai és krassói úrbéri panaszok elintézése sem. Pálfalván a község panaszt emelt két földesura, Pelei József és Teleki Miksa ellen, hogy elszedik volt jobbágyaik földjeit. Pelei nyugodtan hivatkozott a jobbágyaival 1827-ben kötött szerződésre, amely alapján a szolgálatot megtagadó jobbágyot eltávolíthatta, egy úrbéri perre, amely Pálfalvát még 1773-ban udvarteleknek minősítette s arra a tényre, hogy lakói adót sem fizettek soha. Teleki Miksa pedig arra való hivatkozással, hogy Pálfalván az úrbéri törvényeket nem hajtották végre, a lakosokat az 1836-i törvény alapján majorságra telepített zselléreknek nyilvánította. Nagy József az előmutatott okmányok alapján mindezt bizonyítottnak vette, azonban arra való hivatkozással, hogy a földesurak nem tudnak olyan szerződést előmutatni, amelyben a földek majorsági jellegét kifejezetten fenntartották volna, s mivel a jobbágyok az adón kívül az összes többi közterheket viselték, azonkívül mivel a földesurak jobbágyaik ellen úrbéri rendbeszedési pert indítottak és ezzel maguk ismerték el a földek úrbéres jellegét, a pálfalvai lakosokat úrbéri viszony alatt levőknek, szerződéseiket úrbért pótló szerződésnek s ennek következtében az úri tartozásoktól menteseknek nyilvánította. Krassó helységben a földesúr összesen 15 volt jobbágy telkét követelte magának, egyesektől pedig már el is vett földeket. Érvei jobbára a megszokottak voltak, s az úrbéri és majorsági földek sok évtizeden át bekövetkezett teljes összezavarodásán alapultak. Azonban Nagy József itt is sikerrel alkalmazta azokat az ellenérveket, amelyeket korábbi gyakorlata alapján alakított ki s amelyek az április 19-i rendeletben előírt bizonyító eljárással is összhangban voltak : az eredmény az lett, hogy mind a 15 telek úrbéri jellegűnek bizonyult s a kormánybiztos kötelezte a földesurat az erőszakkal elfoglalt földek visszaadására is.70 68 A máj. 16-án kelt iratokat 1. uo. 298/1849. sz. alatt. 69 Nagy József jelentésének kivonatát és az Igazságügyminisztérium máj. 17-én kelt intézkedésének fogalmazványát 1. uo. 2G8/1849. sz. alatt. 70 A pálfalvai és krassói eljárásról szóló máj. 22-i, ill. mái. 24-i jegyzőkönvveket 1. uo. 27/1849. sz. alatt. 2 Századok