Századok – 1956
TANULMÁNYOK - L. Gál Éva: A köztársaság megteremtése Magyarországon (1946) 170
A KÖZTÁRSASÁG MEGTEREMTÉSE MAGYARORSZÁGON (1946) 1946. január 31-én a nemzetgyűlés törvénybeiktatta Magyarország államformájának megváltoztatását. Hazánk a 400 éves Habsburg-uralom és a huszonötesztendős ellenforradalmi „királynélküli királyság" után, az 1918-as népköztársaság és a vérbefojtott Tanácsköztársasága után újra — és most már végérvényesen — köztársaság lett. Ez a történelmi aktus egyik láncszeme volt annak a hatalmas történelmi átalakulásnak, amely az elmúlt évtizedben hazánkban a munkásosztály vezetésével végbement. A népi demokrácia fejlődésének első szakaszában, a proletárdiktatúra kivívásáig a demokratikus és a szocialista átalakulásért folytatott küzdelem egyik fő tartalma az államhatalomért vívott harc volt. A régi, burzsoá és nagybirtokosi államhatalom a Szovjet Hadsereg csapásai alatt összeomlott és helyén gyökeresen új államhatalom jött létre. Ebben az új államhatalomban a fasizmus elleni harc sajátosságainál fogva kezdetben még a volt uralkodó osztályok egyes csoportjai is részesedtek, de a felszabadulás utáni magyar államra kezdettől fogva rányomta bélyegét a munkásosztály és a dolgozó tömegek döntő befolyása az állami és politikai életre. Ennek legfontosabb megnyilvánulási formái voltak : a munkásosztály forradalmi pártjának, a Kommunista Pártnak vezető szerepe az ország-kormányzásában, a szakszervezetek politikai és gazdasági szerepe, a különféle népi bizottságok, népi szervek tevékenysége. A munkásosztály az államhatalomban való részesedését fegyverül használta abban a többesztendős küzdelemben, amelyet az államhatalom teljes birtokáért, az ellenséges osztályoknak a hatalomból való kiszorításáért, a proletárdiktatúra megteremtéséért folytatott és amelyet 1947/48-ban, a fordulat évében vitt sikerre. Az alábbiakban azt szeretnénk bemutatni, milyen helye, szerepe volt a köztársaság megteremtésének ebben a harcban. Nyilvánvaló, hogy az államforma megváltoztatása 1946 elején önmagában nem jelentett változást az államhatalom tartalmában, osztályjellegében. Ennek a köztársaságnak tartalma még nem a proletárdiktatúra volt, mint az 1949 augusztusában, a fordulat éve után törvénybeiktatott népköztársaságé, hanem a munkás-paraszt demokratikus diktatúra, amikor az államhatalomra még a burzsoázia egyes csoportjai is befolyást gyakoroltak, és amikor a néptömegek az államhatalmat még elsősorban a polgári demokratikus forradalom feladatainak megvalósítására használták fel. A köztársaság kikiáltása csak annyiban vitte előre a proletárdiktatúráért folytatott harcot, amennyiben a demokratikus átalakulás minden sikeres lépése közelebb hozta a szocializmust. Kétségtelen az is, hogy a köztársaság kikiáltása nem tartozott az adott szakasz azon központi harci kérdései (a földreform megvédése, a szénbányák államosítása, a kisgazdapárti jobboldal kizárása stb.) közé, amelyek körül akkoriban a legelkeseredettebb, késhegyig menő harcok dúltak. A Szovjet Hadsereg az ország felszabadításakor a régi államhatalommal együtt gyakor-
