Századok – 1956

TANULMÁNYOK - S. Vincze Edit: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulása és tevékenysége a kilencvenes években 126

A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTIMEGALAKULÁSA ÉS TEVÉKENYSÉGE . 167 szabadulás után kezdődhetett meg, s még korántsem adott választ a munkásmozgalom története legfontosabb problémáira. A múlt század kilencvenes évei munkásmozgalom-történetével még eddig igen kevés marxista szerző foglalkozott. Andics Erzsébet: A magyarországi munkásmozgalom az 1848—1849-es forradalomtól és szabadságharctól az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalomig (Bpest, Szikra, 1953), Mód Aladár: 400 év küzdelem az önálló Magyarországért (Bpest, Szikra, 1954), Szántó Béla: A magyar munkásmozgalom 1914-ig (Bpest, Athenaeum, 1947), Simon Péter: A századforduló földmunkás- és szegényparasztmozgalmai (Bpest, Szikra, 1953) című művek azok, amelyek a témával kapcsolatos marxista feldolgozások közül rendelkezésünkre állanak. A kilencvenes évek munkásmozgalmának történetét ezért főként az eredeti források alapján kellett feldogozni, amelyek egy része nyomtatásban is megjelent (A Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai. II. köt. Összeállították : Erényi Tibor és S. Vincze Edit. Bpest, Szikra, 1954). A kötet anyaggyűjtése során felkutatott dokumentumok több megoldatlan kérdésre választ adtak, egyes kérdéseket új megvilágításba helyeztek. Jelen tanulmány néhány megállapítása ezért eltér a fenti művek egyes megállapításaitól. Ezek közé tartozik a pártvezetőség osztályharcos szárnyának megítélése, a szociáldemokrata párt kezdeti szakaszának értékelése, a szociáldemokrata agrárpolitika bírálata, az 1894-es kongresszus értékelése, valamint a párt bán beállt fordulatról alkotott vélemény. A tanulmány írásakor arra törekedtem, hogy a szociáldemokrata párt működésének kezdeti szakaszát az osztályharcos és a kispolgári reformista irányzatok harcának tükrében mutassam be, amely' nélkül e szakasz több kérdése homályban marad. Azzal az elterjedt nézettel szemben, amely a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot megalakulásától kezdve egyértelműen reformistának tartotta, igyekeztem kiemelni e szakasz pozitív vonásait is. A tankönyvfejezet belső periodizációjának meghatározása is a két irányzat közötti harc szakaszain alapul, s szintén eltér az eddigi feldolgozásoktól. 2. A kilencvenes évek munkásmozgalmának, de különösen a szociáldemokrata párt fejlődési szakaszainak értékelése képezi a legnagyobb problémát a téma feldolgozói számára. Az egyes kérdések megértéséhez, a helyes álláspont kialakításához a marxizmus klasszikusainak, Marxnak, Engelsnek a művei, valamint Leninnek e korszakban írt muiikái és későbbi utalásai adnak kulcsot. Ezek közül különösen ki kell emelnünk a következő műveket: Marx: A góthai programra kritikája (Marx—Engels Válogatott Művei II. köt. Bpest, Szikra, 1949), Marx — Engels: A Kommunista Párt kiáltványa (Bpest, Szikra, 1953), Marx: Osztályharcok Franciaországban. Engels bevezetése. (Marx —Engels Válogatott Művei I. köt. Bpest, Szikra, 1949), Engels: A parasztkérdés Németországban és Franciaországban (Marx — Engels Válogatott Művei II. köt. Bpest, Szikra, 1949), Engels: Az erfurti program kritikája (Bpest, Szikra, 1955), Engels: Tíz cikk a szakszervezetekről ( Bpest, Szikra, 1948), Marx—Engels : Válogatott levelek (Bpest, Szikra, 1950). Lenin : A szociáldemokrata párt programtervezete és annak magyarázata ; Lenin : Az orosz szociáldemokraták feladatai (Lenin Művei 2. köt. Bpest, Szikra, 1951), Lenin: A munkáspárt és a parasztság (Lenin Művei 4. köt. Bpest, Szikra, 1953). 3. A marxizmus klasszikusainak tanításain kívül a korszak problémáinak megoldását a nemzetközi munkásmozgalom, a II. Internacionálé, s különösen az osztrák és a német munkáspártok történetének tanulmányozása segíti elő. A marxista történetírás sajnos még adós a II. Internacionálé történetének tudományos feldolgozásával. A II. Internacionálé működésének tanulmányozásához I. Sz. Galkin : AII. Internacionálé (Bpest, Szikra, 1952), Az I., II. és III. Internacionálé (Bpest, Szikra, 195(4), Nemes Dezső: A nemzetközi munkásmozgalom (Bpest, Szikra, 1949) c. és Szántó Béla i. m. munkákon kívül a II. Internacionálé kongresszusainak németnyelvű jegyzőkönyveit (Protokoll des Internationalen Arbeiter-Congresses zu Paris. Nürnberg, Wörlein et Comp. 1890 ; Verhandlungen und Beschlüsse des Internationalen Arbeiter -Congresses zu Brüssel. Berlin, Vorwärts, 1893 ; Protokoll des Internationalen Sozialistischen Arbeiterkongresses in der Tonhalle Zürich, Zürich, Grüsliverein, 1894 ; Verhandlungen und Beschlüsse des Internationalen Sozialistischen Arbeiter- und Gewerkschafts Kongresses zu London. Berlin, Vorwärts, 1896) használtam fel. Az osztrák munkásmozgalom és a szociáldemokrata párt történetének egyes kérdéseire a következő művek vetnek fényt : L. Brügel : Geschichte der österreichischen Sozialdemokratie. Wien, 1923 ; Franz Strobl: Geschichte der österreichischen Arbeiterbewegung bis zum ersten Weltkrieg. Wien, 1952 ; Geschichte der österreichischen Arbeiterbewegung. Wien, Globus, 1954; Klenner : Die Österreichischen Gewerkschaften. Wien, 1951.