Századok – 1956
TANULMÁNYOK - S. Vincze Edit: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulása és tevékenysége a kilencvenes években 126
168 S. VINCZE EDIT 4. A tankönyvfejezethez felhasznált forrásanyag zöme megjelent a -MMTVD. II. kötetében. A források egy részét a levéltárakban őrzött iratanyag képezi. A legértékesebb adatokat az Országos Levéltárban, részint a Magyar Munkásmozgalmi Intézet Archivumában őrzött belügyminisztériumi, miniszterelnökségi, valamint kúriai iratanyag szolgáltatja, Értékes anyagot tartalmaznak ezenkívül a bányakapitánysági iratok, a budapesti rendőrfőkapitánysági, valamint a budapesti polgármesteri iratok. A vidéki mozgalmakra vonatkozólag az MMI. Archívumába összegyűjtött iratanyagokat használtam fel, főként a főispáni, alispáni és polgármesteri iratokat. A korszakra vonatkozó levéltári anyagok jórésze még feltáratlan. A kutatás során átnézett állagok főként a munkásosztály és a parasztság szervezkedésére, a munkássajtó fejlődésére, a bér- és egyéb mozgalmakra tartalmaznak felvilágosítást. Igen értékes az a kisszámú irat, amely a betegpénztáriak működésére vet fényt (O. L. BM. 1892,VII-8-3313, lásd : MMTVD. II. köt. 128-129. 1., a közölt idézet is e helyről való), valamint azok az állagok, amelyek a kilencvenes évek agrárprolet ár- és szegényparasztmozgalmaival kapcsolatos peres anyagot tartalmazzák. Az események legfőbb forrásanyagának a korabeli munkássajtó tekinthető. A szociáldemokrata párt tevékenységét", elméleti nézeteit, állásfoglalásait, a párton belüli harcokat főként a párt hivatalos lapjaiból, így a Népszavából (később : tJj Népszava, Népakarat, Népjog, Népjólét, Népszabadság) és németnyelvű testvérlapjaiból (Arbeiter-Wochen-Chronik, Arbeiterpresse,, majd Volksstimme) ismerhetjük meg. A párton belüli harcok kérdését, az osztályharcos irányzatok tevékenységét, elméleti állásfoglalásait az Engelmaim-vezette ellenzék lapjai : A-Munkás, az Áradon megjelenő A Munka Öre, az Űj Világ, Közjólét című lapok és a Temesvárott megjelenő Volkswille ismertetik. Az osztályharcos ellenzék nézeteit megvilágítják Engelmann Pálnak a II. Internacionálé folyóiratába, a Neue Zeitbe s a Neues Politisches Volksblattba írt cikkei. A Silberberg-vezette ellenzék tevékenységére a Népszava vet fényt, amely az 1895-ös pártszakadás után még hosszabb ideig az ő szerkesztésében jelent meg. < (A párt hivatalos lapja akkor az Új Népszava s a Népakarat.) Az agrármozgalmak fejlődésére, a »Független Szocialista Párt« és a Magyar- | országi Szociáldemokrata Párt közti ellentétekre Várkonyi István lapja, a Földmívelő, valamint a szociáldemokrata Földművelők Szaklapja, majd a Világszabadság és német- i nyelvű testvérlapjaik tartalmaznak adatokat. A szaksajtó termékei elsősorban a szakszervezkedés, a szakmozgalmak fejlődésének kérdéseit tárgyalják. Ezek közül jelentősebbek : Az Asztalos, A Cipész (ellenzéki lapok), Építőmunkás, Famunkások Szaklapja, Fémmunkás, A Kőfaragó, A Kőműves, a Magyarországi Vas- ós Fémmunkások Lapja, a Tipográphia, a Vas- és Fémmunkások Szaklapja s németnyelvű testvérlapjaik. A kilencvenes évek munkásmozgalom-történetére vonatkozólag igen kis számban áll könyvanyag rendelkezésre. Ide tartoznak a fentebb említett szociáldemokrata memoárok : Buchinger Manó: Küzdelem a szocializmusért (Bpest, 1946), Jászai Samu: A magyar szakszervezetek történeté (Bpest, 1925), Révész Mihály: Á magyarországi munkásmozgalom története. 1867—1913. (Bpest, 1913), Révész Mihály: A mi történetünk. 2. Huszonöt esztendő a szociáldemokrata párt megalakulásától a háború kitöréséig. 1890—1914. (Bpest, 1936), Révész Mihály: A Népszava története (Bpest, 1945), Révész Mihály : Vázlatok a magyar munkásmozgalom történetéből. (Bpest, 1947), Takács József: A földmunkásmozgalom története. Harminc esztendő (Bpest, 1926), Takács József: Kis történelem a szociáldemokrata földmunkás mozgalom 50 éves múltjáról (Bpest, 1946) ós Weltner Jakab: Milljók egy miatt (Bpest, 1927), Értékes adatokat tartalmaz Rézler Gyula: À magyar nagyipari munkásság kialakulása. 1867—1914. (Bpest, 1938) című könyve, amely e korszak munkásmozgalmának szinte egyetlen polgári szerzőtől eredő feldolgozása. Igen fontos forrásanyagai e korszak problémáinak a szociáldemokrata párt és a szakszervezetek sorozatos kiadványai. Ezek közül felhasználásra került a Magyarországi Szociáldemokrata Párt kongresszusi jegyzőkönyve (1890), a pártvezetőség jelen- • tése (A szociáldemokrata pártmozgalom 1896. évi május hó 15-től 181)7. évi május hó 15-ig), A magyarországi szakegyletek és szakszervezetek 1899. évi I. országos kongreszszusának jegyzőkönyve, valamint az évenként kiadott naptárak, zsebkönyvek. Az uralkodó osztályok, az egyes kormányok és a munkásmozgalom, valamint a szociáldemokrata párt viszonyára az országgyűlés képviselőházának naplói szolgáltatnak anyagot, A parlamenti interpellációk főként az agrárproletár- és szegényparasztmozgalmakkal foglalkoznak, csak elvétve a nagyobb sztrájkokkal, munkásmozgalmakkal. A parlamenti beszédek közül említésre méltó Tisza István idézett felszólalása, amely
