Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Barta István:A kormány parasztpolitikája l849-ben;II. 4
A KORMÁNY PAB.ASZTPOLITIKÄ.TA 1849-BEN 13 a kormánytársai is érezték, hogy a paraszti igények, s különösen a földtelen parasztság földigényének kielégítése rendkívül 'jelentőségű a parasztság mozgósítása szempontjából ; erre mutat legalábbis az a körülmény, hogy néhány esetben, amikor valóban döntő erőfeszítésekre kellett rávenni a parasztságot. Kossuth és a kormány föld juttatással kecsegtette a hazáért harcbaszálló és magukat kitüntető katonákat és népfelkelőket. Amikor november közepén Windischgraetz támadása mindennap várható volt és a feldunai sereg megerősítése volt a legsürgősebb feladat, Kossuth november 15-i újoncozási rendelete azt ígérte, hogy a rokkant katonák »jövendőjük biztosítása egy részben föld kiosztással is fog eszközöltetni«.59 A december 22-i népfelkelési felhívás a harcban munkaképtelenné vált népfelkelők számára szabad választást engedett a holtig való eltartás, 1000 forint vagy 10 hold föld között.60 Februárban, amikor Szemere mint felvidéki kormánybiztos Schlick seregének bekerítését és megsemmisítését szervezte, Kossuth arra szólította fel, hogy az árulók földjét ossza ki a zsellérek és rokkantak között.61 S Szemere, amikor márciusban megkezdte a felvidéki védsereg szervezését, nem is mulasztotta el, hogy a háborúban megrokkantaknak ne ígérjen a december 22-i felhíváshoz hasonlóan 10 hold földet vagy 1000 forintot.62 Ezek a szórványos, és jobbára megrokkanáshoz kötött ígéretek természetesen még akkor sem váltottak volna ki mélyebb, maradandóbb hatást, ha megtartották volna őket, hiszen az egész parasztságnak^ vagy nagy paraszti rétegeknek egyetemlegesen nem Ígértek semmit. Persze még így is lelkesítő példa lett volna egy-egy vidéken, ha a szabadságért vívott háború rokkantjaként falujába hazatérő paraszt valóban beülhetett volna a megígért tíz hold föld birtokába. De erről sajnos nem volt szó, nem ismeretes olyan eset, hogy a kormány ezt az ünnepélyes Ígéretet teljesítette volna. A Pénzügyminisztérium kimutatásai szerint május 12-ig mindössze 9 egyént nyugdíjaztak 10 hold földdel vagy az 1000 forint kamatjával, az egyes esetek végrehajtásával kapcsolatos iratok azonban arról szólnak, hogy a kérvényezőket az 1000 forint választására beszélték rá s azt is úgy folyósították, hogy annak kamatjaként napi néhány krajcár kifizetésére utasították a rokkant lakóhelye szerinti hatóságot.63 S a szabadságharc későbbi szakaszában sem igen szaporodott az ilyen formában kielégített rokkantak száma, aminek legfőbb oka — a kormány általános érdektelensége mellett — Duschek pénzügyminiszter június 10-i elvi döntése volt. Duschek ugyanis ekkor Szemere miniszterelnök érdeklődésére olyan választ adott, hogy a Honvédelmi Bizottmány egykori Ígérete csak a népfelkelésben megrokkannem igér többet, mint hogy a robotot, amelyet az ellenség egyes területeken állítólag újra bevezetett, a kormány nem engedi többé visszahozni, s hasonlóan az ellenség által bevezetett robot- és dézsmaváltságot is törvényellenesnek nyilatkoztatta ki. (KÖM XIV. 833. s köv. 1.) 69 Közlöny, 1848. nov. 21. 60 KÖM XIV. 843. l: 61 ». . . Szirma y Istvánnak, az árulónak, s akik vele tartanak, birtokát (ha van Miskolc táján) elfoglalni, az ingókat, amennyire felhasználhatók, azonnal felhasználni, az ingatlanokat pedig 10 holdjával jóérzésű zsellérek között a lehető legolcsóbb árenda alapján, pl. 15 — 30 kr. egy holdtól, kiosztani, hogy sok ember érdeke olvadjon bele — vagy pedig liaretehetetlen invalidusoknak tulajdonul is adni — ezek s hasonlók most önnek hazafiúi erélyét teljes' mértékben igénvbe kell, hogy vegyék« — írja Kossuth febr. 8-án (KÖM XV. 886. s köv. 1.). 62 Szemere márc. 16-án kelt felhívását 1. a Közlöny márc. 23-i számában. 63 O. L. Pénzügymin. 5987/1849. sz.
