Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Eckhart Ferenc: A bécsi udvar jobbágypolitikája 1701—1790-ig 69
122 ECKHATtT FERENC A rendelkezésnek, amely a régi szokásjoggal ellenkezett, érvényesítésére József uralkodásának hátralevő rövid idejében már nem volt mód. Épp így nem válhatott valóra az a rendelete, hogy a földesurak aratás idején egy héten csak három, de nem egymás után következő napon kívánhatnak meg robotot j obbágyaiktól.15 6 5. A jobbágypolitika hatása II. József jobbágyrendeleteinek ismertetése után fel kell vetnünk a kérdést : mi volt azoknak eredménye, hatása? Tudjuk, hogy a császár, mikor 1790. január 28-án kórtól és csalódásoktól megtörten rendeleteinek túlnyomó részét hatálytalanította, a jobbágyokra vonatkozókat továbbra is fenn kívánta tartani. A forrongó nemesség azonban halála után hamarosan hatályon kívül helyezte azokat. Egy kivétellel : az örökös jobbágyságot visszaállítani többé nem lehetett. Az 1790/91. országgyűlésnek törvényt kellett hoznia megszűnéséről, a szabad költözésről (35. tc.). Ez volt az egyetlen társadalmi eredmény. De annál fontosabb volt József intézkedéseinek politikai hatása. Halála után, 1790 tavaszán nagy izgalom fogta el a Felső-Tisza vidéki jobbágyságot. Parasztforradalom kitörésétől kellett tartani, amely könnyen lángba boríthatta volna az egész országot. Először Zemplénben forrongott a parasztság, amiről a kancellária adott hírt az udvarnak, mellékelve az ott terjesztett „parasztpátenst".15 7 A helytartótanács, amely ijedten küldte meg a zempléni főispán jelentését, általános mozgalomtól tartott, amelyet a nemesség „zabolátlan" magatartása (ungestüme Verfahrungsart) idézett elő. A főispánnak meghagyták, hogy a földesurakat a jobbágyokkal szemben nagyobb mérséklet és higgadtság tanúsítására intse, sőt arra is bírja rá őket a mozgalom kitörésének megakadályozása érdekében, hogy ha a jobbágyok itt-ott meg is tagadják a szolgáltatásokat, ha nem akarnak robotot teljesíteni, tartózkodjanak az erőszaktól és inkább bírói ítéletre bízzák a dolgot. Hadd lássa a nép, hogy ha a nemesség meg is védi „tulajdonjogát", a jobbágyokat elnyomni nem akarják. A papság a szószékről csillapítsa a népet. Célszerűnek tartották a magyar kormányszékek katonai előkészületek megtételét, a röpirat szerzőjének kinyomozását és elfogatását. Az államtanács is a nemesség viselkedésében látta a felkeléssel fenyegető forrongás okát, mert ez nemcsak József rendelkezéseit nem akarta betartani, hanem még az Urbáriumot is törvénytelennek tekintette. A nemesség nézeteiről pedig a parasztság megyegyűléseken értesülhetett. Az ugyancsak forradalmi hangú röpirat szerzőjének bebörtönzésétől Bécsben óva intettek, nehogy a népet dühbe hozzák. II. Lipót elhatározása is ilyen értelmű volt.15 8 A röpirat s vele a forrongás tovább terjedt Borsodban, Abaujban és Szabolcsban. Zemplén és Abauj megye nemessége közös eljárásban egyezett meg 156 1789. ápr. 20. - Á. T. 1789 : 1529. 167 Szövegét közölte Магсгсйг Henrik a Szilágyi Sándor azerk. „Magyarország története" VIII. k. 480. 1. az egri érseki levéltárból, ahol az ma nem található meg. Nem tudom, hogy ez az irat összefüggésbe hozható-e П. Lipótnak a megbízásából a jobbágyok fellázítása céljából készített, de el nem küldött bécsi röplapokkal. (L. Mályusz Elemér : A magyarországi polgárság a francia forradalom korában. Bécsi M. Tört. Int. Évk. I. 255. 1. 168 Á. T. 1790 : 1276.
