Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Eckhart Ferenc: A bécsi udvar jobbágypolitikája 1701—1790-ig 69
110 ECKHATtT FERENC kötelezettsége továbbra is fennálljon. Az egész robotváltság és a jószágok felosztásának vezetését, a követendő eljárás megállapítását és ellenőrzését Zinzendorf Károly gróf, az udvari számvevőszék elnökének vezetése alatt álló bizottságra bízta. Ehhez kellett az osztrák örökös tartományok mintájára végrehajtandó reform ügyében a magyar kamarának fordulnia. „Egyszersmind azt a Magyarországon megtartott szokást — határozza el József —, hogy telkek parasztnak tulajdonul át nem engedhetők, meg akarom változtatni, ellenkezőleg a kamarai, valamint a tanulmányi és egyházi alapítványi birtokokon ezt a földbirtoklási jogot a parasztoknak ezután meg akarom engedni."11 1 Nem kevesebbről volt tehát szó, mint az „incapacitas possidendi" megszüntetéséről. József robotmegváltási rendszerének Ausztriában nagyszámú új parasztbirtok keletkezése, a szabadabb paraszti osztály megnövekedése volt az eredménye.11 2 Nálunk azonban a magyar parasztságnak, amelynek a földesúri kizsákmányolás mellett, a gyarmati elnyomás miatt nem volt pénze, semmi haszna sem volt belőle. Amit az uralkodó egják kezével adni akart, azt a másikkal, amikor a gyarmati kizsákmányolást fenntartotta, elvette. Józsefnek leghívebb emberei is arra a meggyőződésre jutottak, hogy a robotváltság megvalósítása előtt a gazdasági politikán kellene változtatni. Gróf Teleki Sámuel, a nagyváradi kerület királyi biztosa, miután a budai klarisszák tulajdonát képező Szent jános faluban a robotváltságot végrehajtotta, de egy másik, Madarász nevű falu lakosait erre rávenni nem tudta, megjegyzi jelentésében, hogy „a robotváltság általános bevezetése előtt gyárak emelésére volna szükség". A kancellária igazat ad neki : A robotváltság csak ott hozhat üdvös gyümölcsöket, ahol a paraszt más szolgáltatásokkal megváltott robotmunkáját az ipar neki megfelelő ágaiban tudja értékesíteni. ,,A mai helyzetben a paraszt tulajdonának egy fajtáját sem tudja kevésbé nélkülözni, mint munkaerejét."11 3 A robotváltságra vonatkozó intézkedés csak arra adott módot, hogy a kamarai birtokokat a német telepesek utolsó, erős hulláma borítsa el. Haladónak tehát nem tekinthetjük. Mily messze állott mindez attól, amire Hajnóczy gondolt ismertetett beadványában! Foglalkoznom kell bővebben az 1785. jobbágypátens kérdésével annak ellenére, hogy újabb marxista irodalmunkban többször is értékelték.114 Létrejöttének története bizonyítja, hogy József az örökös jobbágyság megszüntetésének kérdésében milyen habozó magatartást tanúsított, mígnem az erdélyi jobbágyfelkelés határozott állásfoglalásra kényszerítette. Az uralkodó itt is az osztrák sémát alkalmazta az eltérő magyar viszonyokra. Tudott dolog, hogy erdélyi utazásának benyomásai késztették arra, 111 „Usu itaque in Hungáriáé regno huccjum observato, quod nempe eiusmodi fundi subdito in proprietatem cedere nequirent, hoc ipso derogatum haberi volo, quin imo in cameralibus uti et fundi studiorum atque religionis bonis ins isthoc possidendi fundos ex nunc subditis concedo." Canc. 1784 : 10160. és 1784 : 10709. 112 K. Grünberg, i. m. I. 309. 1. 113 O. L. Canc. : 1787 : 2405. József ismétélten sürgette a kamarai birtokokon a robotváltság végrehajtását. Canc. : 1787 : 14309. 114 Berlász Jenő : Az 1784-i erdélyi parasztfelkelés és П. József jobbágypolitikája, (a Spira György szerk. Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon 1711 —1790)" Bp., 1952. 458. 1. — H. Balázs Éva: A parasztság helyzete és mozgalmai (1780-1787). Századok, 1954. 550. 1.
