Századok – 1956

TANULMÁNYOK - Eckhart Ferenc: A bécsi udvar jobbágypolitikája 1701—1790-ig 69

106 ECKHATtT FERENC országon használt 10—11 nyelvet, amelyen a jobbágyok hozzá fordulnának, értené. Ha az uralkodó mégis ragaszkodnék elhatározásához, a kancelláriánál már eddig is működő ágenseket kellene megbízni ezzel az új feladattal, amelyet ingyen kellene végezniük és nekik egy-egy segéderő tartására évente kisebb összeget adni.9 4 Az államtanács visszautasította ezt az érvelést és ketten a tanácsosok közül eddigi tapasztalataikra hivatkoztak : „A magyar ágensek minden alkalmat kerülnek, hogy a jobbágyoknak földesuraikkal szemben segítsenek és ezért ezek sokkal inkább zugirászokhoz fordulnak, akik rendesen megtévesz­tik őket, pénzüket és gazdaságuk folytatására való idejüket elrabolják". Ezért szükségesnek tartották, hogy a császár ragaszkodjék külön jobbágy­ágens alkalmazásához, aminek jó hatását az osztrák tartományokban már tapasztalták. A cseh—osztrák kancellária küldje meg hát a kebelében alkal­mazott ágens utasítását a magyarnak minta gyanánt.9 5 József mégis a magyar kancellária véleményét fogadta el, amely a neme­sek ágenseire akarta bízni a jobbágyok ügyeinek képviseletét. Bizonyára a takarékossági szempont vitte erre, mert így nem terhelte a kincstárt az alkalmazandó új ágens évi 3000 forint fizetése. Felkérte a magyar kancellárt utasítás kidolgozására a jobbágyügyek ingyenes képviseletére vonatkozólag. Csupán azt ígérte, hogy majd valami jutalmat folyósít azok részére, akik a kancellária bizonysága szerint az előző évben e téren érdemeket szereztek. Az államkincstár érdeke győzött a császár jobbágyvédő hajlamán.9 0 Ki is dolgozták az utasítást. Ennek lényeges pontjai : Panaszt az ágensek csak akkor fogadhatnak el, lia a jobbágyok bizonyítják, hogy a fokonkénti eljáráson (uradalom, megye, helytartótanács) már túl vannak. Akkor is fontolja meg az ágens, vajon megokolt-e a panasz, és csak ha ilyennek találja, lássa el azt aláírásával és adja be a kancelláriánál. Hogy mennyire nem akarta a kancellária az ágensek ügyét előmozdítani, az különösen a következő szabályokból derül ki : Ha olyan úrbéri panaszt akarnak a jobbágyok felújítani, amely már minden fórumon átment, a szolga­bíró tagadja meg a kérvényt hitelesítő aláírását. E nélkül az el nem fogadható Bécsben, egyszersmind beszélje le a községet küldöttek menesztéséről. Az uralkodó egyenes beavatkozásának megakadályozását úgy akarta elérni a kancellária, hogy még az ő kézjegyével ellátott kérvényt sem fogadja el a jövőben, ha azt valamelyik ágens nem találta megokoltnak. József azonban fenn akarta tartani a közvetlen kapcsolatot a jobbá­gyokkal és úgy határozott, hogy minden kérvényt, amely akár kézjeggyel ellátva, akár a nélkül tőle érkezik, egyik ágenshez kell küldeni aláírás végett és a kézjeggyel ellátottakról a kancelláriának minden esetben felterjesztést kell hozzá intéznie.9 7 Szükséges is volt az uralkodóhoz vezető utat nyitva tartani a jobbágyok részére, mert a magyar hatóságok még mindig csak nagy késedelemmel intézték el ügyeiket. Az államtanácsban úgy látták, hogy ennek oka főképpen az, hogy még mindig inkább az igazságszolgáltatási, mint a politikai vonalon tár­gyalják azokat.9 8 A kancellária hosszasabb magyarázkodására József meghagy-94 Canc. 1782. márc. 28. - 1782 : 1668. 95 Á. T. 1782 : 310. - br. Löhr és gróf Halzfeld véleménye. 96 1 7 8 2. jan. 25. - Canc. 1782 : 604. • 97 1782. márc. 28. Canc. : 1782 : 1668. 98 Á. T. 1781 : 1234.

Next

/
Thumbnails
Contents