Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Eckhart Ferenc: A bécsi udvar jobbágypolitikája 1701—1790-ig 69
A BÉCSI UDVAR JOBBÁGYPOLITIKÁJA 1761—J.790-1G 105 hazánk gyarmati helyzetén valamit is változtatott volna. Nem vette tehát figyelembe a termelésnek a gyarmati helyzet miatt eltérő feltételeit. Mindez kezdettől fogva nem kecsegtethette sikerrel törekvéseit. József jobbágypolitikája abban különbözött anyjáétól, hogy míg ez intézkedéseinél tekintettel volt a különleges magyarországi viszonyokra, addig ő az örökös tartományokra vonatkozó rendelkezésçket esetenként Magyarországon is megvalósította. Mária Terézia magyar kormányszékeit megkérdezte intézkedései előtt, József rendesen megküldette a magyar kormányszékeknek az osztrák és cseh tartományokban kiadott rendelkezéseket és azok felszólalásai csak itt-ott, a részletekben vezettek eredményre. Egyegy urbariális ügyben a császár elé került földesúri visszaélés adott alkalmat arra, hogy megkövetelje valamely ausztriai rendelkezés életbeléptetését Magyarországon is. Ilyen alkalom pedig bőségesen kínálkozott. A parasztok ugyanis különösen az ország nyugati részeiből továbbra is ostromolták kérvényeikkel. Például Gyönkről 12 ízben jártak panaszaik ügyében küldöttjeik Bécsben.9 0 A magyar kancellár, Eszterházy Ferenc felfogása szerint tekintet nélkül arra, hogy igaz-e ügyük, „Bécsbe jönnek, időt és pénzt pocsékolnak hiába és csak az udvari kormányszékeket molesztálják."9 1 József a neki beadott kérvényeket leküldte a helytartótanácsnak, hogy a fennálló szabályok értelmében intézkedvén tegyen jelentést és minden esetben, amelyre vonatkozólag szabály nem áll fenn, intézzen felterjesztést hozzá. A panaszok növekedő tömegét látva, csakhamar elrendelte, hogy egy 1781. április 22-én a német örökös tartományokban közzétett pátenst Magyarországon is életbe kell léptetni. Ennek értelmében az alaptalan kérvények benyújtásának megakadályozása érdekében a kérvényeket udvari ágenssel alá kell iratni. Ebből a célból a magyar kancelláriánál is kell ilyen ágenst alkalmazni, amint az a cseh—osztrák kancellárián már megtörtént.9 2 A magyar kancellária nem látta szívesen a jobbágyok ügyeinek védelmével megbízott ágens alkalmazását. Az osztrák testvér hatóságtól kapott értesítések alapján kifejtette, hogy az örökös tartományokban mások a viszonyok, mint Magyarországon, „ahol országos törvények erejénél fogva a jobbágyoknak részben hivatalból vannak ügyvédjeik".9 3 Vajon a megyei ügyészeket tekintették ilyeneknek a kancellária urai? Azok, tudjuk, inkább a megyét kezükben tartó földesurak érdekeit szolgálták, annak ellenére, hogy az Urbárium őket bízta meg a visszaélő földesurakkal szemben a perindítással. A kancellária óva intett jobbágyágens kinevezésétől, mert ez csak felizgatná a jobbágyokat és arra adna alkalmat, hogy alaptalan panaszokat nyújtsanak be, „amit a szokásos károk és az otthoni munkának elhanyagolása" kísérnének. Egy ágens kinevezése nem is lenne ajánlatos. Ezt könnyen félre lehetne vezetni. De különben is hol akadna olyan ember, aki a Magyar-90 Á. T. 1786 : 4824. 91 Á. T. 1781 : 1146. A kanc. 1781. máj. 5. jelentése. 92 1781. máj. 10. elhatározás : „Pro f'uturo wird das in meinen deutschen Erblanden unterm 22-ten April dieses Jahres publizierte Generale, nach welchem die Unterthanen so an meinem Hoflager eine Beschwerde anzubringen haben, ihre Bittschriften von einem beeideten Hofagenten unterschreiben zu lassen verbunden sind, auch auf Hungern zu adaptiren und bei der hungarischen Kanzlei, so wie es bei der böhmischen bereits eingeführt ist, ein Agent zu benennen sein, an welchen sich die Unterthanen zu wenden haben." — Á. T. 1781 : 1146. 93 „ubi vi legum regni subditi in partibus advocatos suos ex officio constitutos habent".
