Századok – 1955
Közlemények - Sarlós Béla: A pesti munkásság forradalmi harca és programja 1848-ban 75
94 SARLÓS BÉLA A beszéd tartalmáról Kecskésnek az Egyenlőségi Társulatban tartott felszólalása alapján még annyit lehetett megállapítani, hogy követelte : az arisztokrácia mondjon le az úrbériség eltörlése miatti kárpótlásról. A lázítás mérvéről egyébként az ügyészi jelentés is megjegyzi, hogy a beszédet Csernátoni Lajos »a Mártius Tizenötödike nevű s túlságig szabadelvű lap« szerkesztője sem tűrhette s ellene »nyíltan felszólalt«. Az igazságügyminisztérium elsősorban azt kívánta tisztázni, hogy Kecskésnek volt-e hatósági engedélye a toborzáshoz, s az általa toborzott munkásokat a minisztérium eUen ldvánta-e felhasználni. A vizsgálat során beigazolódott, hogy Kecskés engedéllyel toborzott, a fekete sereget a haza védelmére szervezte és a Széchenyi ligetben a tömeget »fegyveres felkelésre, vagy ellent állásra fel nem szólította«. Deák Ferenc ezért nem látott okot hűtlenségi perre, elrendelte Kecskés szabadlábra helyezését. Egyben azonban a következőképpen intézkedett : »Minthogy... ő nyilvános népgyülekezés előtt és pedig előlegesen kinyert felsőbbségi engedelem nélkül, a közállomány ellen ingerlő és rágalmazó kifejezésekkel tömött s mások gátló közbejötte nélkül könnyen veszélyessé válható beszédet tartott, mint rendőrségi tetemes kihágást elkövetett, s az egyes polgároknak jól rendezett államban engedhető szabad hatás korlátain túl csapongó egyén Pest város törvényhatósága által szokott úton fenyítendő s pere mielőbb bevégzendő. 1848. aug. I.«24 A pesti fenyítő törvényszék augusztus 30-ra ki is tűzte tárgyalásra az ügyet, a tárgyalást azonban nem tartották meg.2 5 A július 17-i gyűlésről a Márczius Tizenötödike is megemlékezett s helytelenítette Kecskés beszédét.26 Kecskés tehát a toborzási engedélyt használta fel újabb tömeggyűlés tartására s ott. a kormány megalkuvó politikája éllen, a proletariátus érdekében, a szociáhs segélyezésért, a nemesi kártalanítás eltörlése érdekében olyan éles beszédet mondott el, hogy a belügyminisztérium rendőri osztálya először statárium elé akarta állítani. A bujtogatok ellen kiadott június 12-i rendelet folytán meg is volt erre a jogi lehetőség. Kecskés beszéde a munkásság hangulatát fejezte ki, hiszen a tömeg Kecskést megéljenezte, Csernátonit pedig lepisszegte. Magán a gyűlésen nem is lehetett volna Kecskést olyan könnyen letartóztatni, ahogy azt Nagy Gusztáv jelentése említette, mert őt »hat fekete őrseregbeli egyenruhába öltözött fegyveres egyén kísérte«.27 Maga a toborzás is sikerrel járt, egy nap alatt 70 munkás lépett ebbe a délvidékre indítandó nemzetőri századba. A beszéd legfontosabb része : a jogkiterjesztés, kárpótlás nélküli jobbágyfelszabadítás és szociális segélyezés. Kecskés az áprilistól eltelt három hónap tanulságai alapján tisztán látta már, hogy az arisztokrácia túlnyomó része elfordult a nemzeti függetlenség ügyétől, az országgyűlés többsége mereven ellenez mindenfajta jogkiterjesztést, a feudális maradványokat felszámolni nem akarja ; a Batthyány-kormány kiegyezni készül a reakcióval. Ezért a nyílt fegyveres harc kitörése előtt a jogoknak a népre való kiterjesz-24 O. L. I. M. 1848. Elnöki iratok 1627. E. szám. 25 Fővárosi levéltár, pesti törvényszéki jegyzőkönyvek 10.456. jkv. sz. 1848. aug. 11-i bejegyzés. 26 Márezius Tizenötödike, július 18-i száma. 27 O. L. I. M. Elnöki iratok 1409—1410. sz. a.
