Századok – 1955
Közlemények - Sarlós Béla: A pesti munkásság forradalmi harca és programja 1848-ban 75
A PESTI MUNKÁSSÁG FORRADALMI IIARCA ÉS PROGRAMJA 1848-BAN 93 rendőr tisztáink : Parrogh Gábor, szemtelenségét tovább nem tűrhetvén, őt székéről leparancsolta nevét s lakását kérdezvén jelentést tőn. Ott jelen nem voltam, részemről elfogattam volna. A Martiusi lap egyik szerkesztője szintén figyelmeztette a népet, hogy a szólló reactionáriusnak ne liidjen. A nép zúgolódott, pisszegett és fütyölt. — Ezen fekete sereg általi toborzást be kellenék tiltani. — Osztály főnökének el fogom mondani, hogy intézkedjék. Mély tisztelettel maradok alázatos szolgája : Nagy Gusztáv. Pesten esti y2 11 -kor. Minister Űr! Van szerencsém értesíteni, hogy a lázító Keczkés ügyvédet a magam mellé vett nemzet őrök segedelmével ez előtt fél órával saját lakásán elfogattam. Lang városkapitány is ott termett és a lázítót neki átadtam, ki is őt a városházára kísértette, ha áll mindaz, mit a lázítást hallott sok tanú mond, úgy ezen ember statáriális eljárás alá esik. Alázatos szolgája : Hajnik Pál.« A jelentésre jellemző, hogy a »fekete sereget« az áprilisi antiszemita zavargások előidézőjének állít ja be, ami teljesen valótlan. Az április 19-i zavargások miatt kiküldött vizsgáló bizottság irataiból kitűnik, hogy április 19-én és 20-án épp a »fekete sereg« elnevezésű nemzetőrszázad tartotta fenn a rendet s igyekezett visszaállítani a többi század fegyelmét is. A jelentésnek ezzel a beállítással az a célja, hogy Kecskést már eleve reakciósnak tüntesse fel — ugyanúgy, ahogy később az irodalom nagy része a pesti sztrájkmozgalmat értékelte. Nagy Gusztáv egyéb jelentéseiből azonban világos, hogy ő a kormány ellen bármely oldalról intézett támadást már eleve reakciósnak nevezett s az a tény. hogy a házbérelengedési mozgalmat is reakciósnak mondotta, nála pusztán ráliibázást, nem pedig tudatos értékelést jelent. Tisztán láthatjuk azonban a jelentésből, hogy Kecskés nemcsak a kormányt támadta, hanem a proletariátust a »felső rendek« ellen izgatta. A megindított vizsgálat eredményét Kóczán József közvádló foglalta össze. Ebből a »lázítás« tartalmáról közelebbit is megtudunk : A fekete sereg felállításának az a célja : »hogy a ministeri árulás meghiusíttassék, a hon ellenségei legyőzettessenek, hogy ez ne tűrje a zsarnok Spiessbürgereket, . . .a harctérre nem menő, hanem itthon kéjelgő arisztokráciát, melyhez tartoznak az országgyűlési képviselőkből is, kik nem a nép kifolyásai, hanem a ministerium zsoldosai, kik a sidókat nem akarják emancipálni, mert a jogokat a népre nem akarják kiterjeszteni, hanem csak a birtokos nemességet kármentesíteni, ellenben a honért elvérzett nép árvái és özvegyeiről nem gondoskodnak. . .«»Jóllehet tehát az ideérkezett adatokból azt, hogy Kecskés Edon nyilván a közállomány ellen támadott, kideríthetőnektartom: de mivel ezen ténye a H. könyv 1:14czímjébenésaz 1723: 9. czikkelyben körülírt honárulási bűn mértékét, mely a Szentkorona, Királyi Felség és az ország köz álladalma elleni nyilvános támadásban és ellenállásban határoztátik (evidenter semet erigentes et opponentes) meg nem üti, mert a tényben csak támadás, de semmi ellenállás nem mutatkozik : ez oknál fogva véleményem szerint Kecskés Edon csak mint politia elleni nagy vétkest, ki a ministeri rendelet ellenére is, előre kinyert felsőbb engedelem nélkül nyilvános nép gyűlések előtt beszédet, még pedig a közálladalom ellen annyira lázítót tartott, hogy az könyen veszélyessé lehetett volna. Pest városa Törvényhatósága által rendes bűnvádi per útján fenyítendőnek vélem.«23 23 O. L. I. M. 1848. Elnöki iratok 1409—1410. sz. a.
