Századok – 1955
Közlemények - Sarlós Béla: A pesti munkásság forradalmi harca és programja 1848-ban 75
92 SARLÓS BÉLA történő korlátozása érdekében. A baloldal egyre erősebb küzdelmet folytatott, hogy Kossuthot ebben a kérdésben saját oldalára állítsa. De nemcsak az olasz segély ügye tartotta forrongásban a politikai életet. »Erdélyben a kir. biztosnak a tized további megadása iránti rendelete nagy elégületlenséget és a népben a magyar minisztérium ellen bizalmatlanságot szül« — értesítette július 18-án Perczel Mór a belügyminisztert, s »a belzavarok eltávolítása« érdekében sürgős intézkedést kért. A munkások a céhrendelet miatt, de azért is elégedetlenkedtek, mert »a mesterek a céhek szabályozására kiadott rendeletnek nem engedelmeskednek« — olvassuk a belügyminisztérium rendőri osztályának július 11-i és 16-i jelentésében.. Sőt, a sztrájkmozgalom jeleivel is találkozunk : »Az óbudai mesterek folyamodtak az osztályhoz (ti. a rendőri osztályhoz) rendelet végett, mert a legények a munkát megtagadták« — írja a belügyminiszterhez szóló jelentés és a munkamegtagadást· »fontos tárgynak« tartja.22 Perczel Mór egyre erélyesebben sürgette a délvidéki lázongás miatti erélyes fellépést, sürgetésének eredménytelensége és a kormánynak az olasz segély ügyében elfoglalt álláspontja miatt július 20-án beadta lemondását, fontosabbnak tartva a külső és a belső reakció elleni erélyes harcot a rend mindenáron való fenntartásánál, ami őt a rendőri osztály vezetésének elvállalására indította. Ezekben a politikailag kiélezett júliusi napokban, amikor a szerbek már megindították támadásukat, Jellasics fegyveres beavatkozása pedig már küszöbön állott, Kecskés Ede toborzást kezdett a pesti munkásság között s ezt összekötötte a minisztérium elleni tömeggyűléssel. A toborzásról és a gyűlésről a belügyminisztérium rendőri osztálya július 18-án a következő jelentésben számolt be : »Belügyminiszter Úr! Volt Pesten a martiusi napokban egy rendezetlen nemzetőrségi osztály fekete sereg cím alatt, zászlójukon halálfővel. A vezetők ezt Mátyás király emlékére alakítottnak mondották — de bár soroztattak ezen osztályhoz némelyek, csupán a mult eránti rokonszenvből — a vezetők s a nagyobb rész pecsovics és reactionáriusokból állott. Ezen osztály volt indítója azon gyalázatos zsidó üldözésnek, mely már Minister úrnak itt létében mocskolta be Pest becsületét. Párás Lajos, egyik tagja Mohácsi hozták elő azon reactionárius mozgást, melyben a házbérelengedése végeztetett — és délután a zsidó kravál kitört. — Kecskés Ede, a radikális körbül többször választásnál kicsapott zug prókátor készítette azon falragaszt·, mely e cím alatt »Kenyeret a Népnek« falragaszokban megjelent. — És most Minister Úr, nem tudom kinek gondolatából megengedtetett e reactionárius fekete seregnek, hogy zászlójuk alá toborozzanak a rácok ellen. — Első fellépésük ma volt — és most 9 órakor este már nagyszerű botrányt idézett elő. A sétatéren említett órában átvonult zászlóaljával a toborzás, Keczkés Egon székre lépett, és izgatott. — Először elmondotta a Ministériumról, hogy gyávának mondják és ő e véleményt osztja. — Midőn a Ministérium a fekete sereget eloszlatta, vagy fel nem fogta állását, vagy fen nem tudta tartani. — Szidta a polgárokat — gyúnyolta botránkozóan. — Mit azonban a proletariusokról és a felső rendekről monda, az annyira lázító volt, hogy egyik 22 O. L. 1848—49-es belügyminisztériumi levéltár : rendőri jelentések (208. rakt. szám).
