Századok – 1955
Közlemények - Szekeres József: Adatok a pécsi bányászok 1905. évi harcairól 897
ADATOK A PÉCSI BÄNYÄSZOK 1905. ÉVI HARCAIRÓL 921 — nem volnának alkalomszerűek, amivel nem azt akarjuk mondani, hogy az előbb említett álláspontot nem tesszük azonnal magunkévá, mert az események szinte kergetik egymást és a helyzet folytonosan változik. Augusztus hónapban például a munkások, — minden segítség ellenére oly keveset kersetek, hogy némely helyeken egyenlő viszonyok és feltételek mellett még a sztrájk előtti béreket sem érték el. Ezen rosszindulatú eljárásnak tervszerűsége félre nem ismerhető, s ezért könnyen lehetséges, hogy a bérekkel elégedetlen munkások nemsokára újból sztrájkolni kezdenek. Miután, mint mondottuk, ennek lehetősége fennáll, indíttatva éreztük magunkat arra, hogy a mellékelt beadványt intézzük a Megyéhez, a Polgármesterhez és a Bányakapitánysághoz, egyrészt, hogy adott esetben a szükséges hatósági segítséget biztosítsuk. Ha a sztrájk újra kitör, akkor nem marad számunkra más hátra, minthogy megkíséreljük az izgatók és egyéb nyugtalan elemek kényszerelbocsátását — feltéve, hogy az illetékes hatóságok ebben nekünk segítséget nyújtanak, ami a hatóságok eddigi magatartásából következtetve nagyon is kérdéses ; mert a hatóságok eddig nemcsak semmi segítséget nem nyújtottak, ellenkezőleg törekvéseinkben egyenesen akadályokat gördítettek, elannyira, hogy ezt a munkások is észrevették, miért is nem csoda, hogy most a legszemtelenebb követelésekkel állnak elő, melyeknek teljesítése úgy anyagi lehetőségeink, mint erkölcsi szempontból teljésen lehetetlen. Az egész dologban azonban az a legérdekesebb, hogy a hatóságok abban a biztos tudatban vannak, még a Bányakapitányság is, hogy a július 31-én kelt jegyzőkönyvben rögzített engedményeket a munkásság perfid eljárása, az általa tett ígéretek benemtartása, a második sztrájk stb. ellenére egész bizonyosan be fogja tartani a bányavezetőség, ami által bizonyos mértékben nyomást akar velünk szemben kifejteni. Ilyen körülmények között milyen álláspontra helyezkédjünk? Hogyan reuzáljunk és hogyan kerüljünk ki ebből £t sztrájkmizériából, ha azok, akikre egyesegyedül támaszkodhatnánk, sőt támaszkodnunk kell, ilyen különös módon viselkednek velünk szemben és éppenséggel azoknak fogják pártját, akik ellen teljes szigorral kellene eljárniok?! Ilyen körülmények között nem is gondolhatunk arra, hogy a július 31-iki engedményektől eltávolodjunk, ha csak nem akarjuk, hogy a mimkásokon kívül még a hatóságokat is a nyakunkra hozzuk, illetve magunk ellen izgassuk. Ez a valódi helyzet és ebben semmit sem lehet elhallgatni vagy takargatni. Ami a bérszabályozást illeti, az az egyes üzemek részéről az előírt időpontra, vagyis augusztus 31-re elkészült, de a második sztrájk ennek befejezését késleltette ; kérjük, hogy ezt alkalomadtán Igazgatóságunk a magyar Minisztériummal közölje is. Végül tudatjuk, hogy munkásaink szeptember 15-ón politikai tiltakozás céljából nem fognak dolgozni. Straka s. k.«3 5 A munkások csendes, de szívós ellenállása a két sztrájk után s ezzel kapcsolatban a széntermelés és a profit csökkenése Sztraka igazgatót is arra kényszerítette, hogy javasolja korábbi ígéreteik betartását. δ. Az új bérszabályzat Október 1-éii érkeztek meg Bécsből az" új bérszabályzat példányai. A bérszabályzat lényeges engedményeket tartalmazott. Jelentőségét az összes munkásrétegre kiterjedő általános béremelés adta meg, amely az alapbéreket 20%-kal emelte fel. Az élen a vájárok álltak 2,40 koronás alapkeresettel s nem sokkal utánuk következtek az első osztályú segédvájárok 2,30 koronával. A kötelező munkaidőt a földalatti dolgozóknak nyolc órában rögzítették és kimondták, hogy a munkaidő felemelésével arányosan növekszik a munkabér összege. Ez megszüntette az ingyenes rádolgozás szokványos rendszerét. Kötelező ígéretet tettek a veszélyes munkák díjazásának, megfelelő mértékű felemelésére. A segédszemélyzetet három bérfokozatba sorolták lefelé csökkenő alapbérekkel, a termelés fokozása érdekében azonban biztosítani akarták szorgalmukat s ezért a vájárokat kötelezték arra, hogy nagyobb teljesítmény esetén, 35 KGL. DGT. Big. 3073/1905.
