Századok – 1955
Közlemények - Sarlós Béla: A pesti munkásság forradalmi harca és programja 1848-ban 75
A PESTI MUNKÁSSÁG FORRADALMI IIARCA ÉS PROGRAMJA 1848-BAN 95 felállító miniszteri rendelet. A minisztérium tehát a régi törvények alapján már nem, az új sajtótörvény szerint pedig még nem tudta felelősségre vonni Kecskés Edét. Ez a helyzet is alátámasztja mindazt, amit a korábbiakban az új államapparátus szervezetlenségéről állítottam. Az igazságügyminisztériumban először nyilvántartásba akarták tenni a feljelentést, hogy az esküdtszékek megalakulása után intézkedjenek. A feljelentésnek Deák Ferenchez történt bemutatása után azonban Ghyczy államtitkár végleg irattárba tétette azt, nem látott sajtóvétséget fennforogni s ezért a feljelentés »a bírói eljárás ellen harcoló political tekinteteket mellőzve, törvényes szempontból is csupán tudomásul veendő«. Valóban komoly politikai szempont szólt az esküdtszéki tárgyalás ellen : ez lett volna az országban az első esküdtszéki eljárás s az általa felkeltett érdeklődés és a tárgyalás nyilvánossága komoly propagandát jelentett volna a falragasz követeléseinek. A falragasz megjelenése azonban szükségessé tette, hogy az igazságügyminisztérium sürgősen kiadja az esküdtszékek felállításáról szóló rendeletet]: István nádor április 23-án tette meg a feljelentést, az esküdtszéki rendelet pedig nem egészen egy hét alatt elkészült, s április 29-én a Pesti Hirlapban megjelent. Az április 17-i munkásgyűlés és a Kenyeret a Népnek követelései Kossuthra is hatást gyakoroltak — de egészen más hatást, mint a kormány többi tagjára. A földosztás kérdését Kossuth nem tekintette elintézettnek a kormánya április 20-i rendeletével. Kossuth megbízásából a pénzügyminisztérium álladalmi javak osztályának igazgatója május 19-én a következő átiratot intézte az igazságügyminisztériumhoz : »31/59. szám. A pénzügyi Min istertől Deák Ferenc igazságügyi Minister Urnák. Az álladalmi javak igazgatásában a legelső s fő figyelmet igényelvén az úrbéri viszonyokbóli békés kibontakozás, szerencsém van Minister urat felszólítani, miszerint engem eleve is a következőkről értesíteni szíveskedjék : 1. szö r Váljon az álladalmi javaknak célba vett úrbéri rendezése s elkülönzése által eredhető és valamint az úrbér behozatalakor úgy a 828ik évi országos összveírás alkalmával készült lajstromokban foglalt telkek számát és illetőségét meghaladó felesleges földek megtarthatók, vagy a jobbágyok közt ismét kiosztandók lesznek-e? 2. 3zo r Váljon az írtásföldek az álladalom tulajdonához tartoznak-e? s e szerint 3. szo r Átalján a maradványi (remanentiális) földekre nézve az igazságügyi ministériumtól elhatározó intézkedést kérek. Kelt Budapesten május 19-én 848. A pénzügyi minister megbízásából álladalmi javak osztályigazgatója.«18 Azok a »felesleges földek«, amelyeket az átirat 1. pontja megemlít, lényegében ugyanazok, mint amit a Éenyeret a népnek 6. pontja »az ország rendelkezése alatt álló pusztáknak« nevez, s melyeket Kecskés Ede falragasza és Kossuth átirata is ki akart osztatni. Ha ehhez hozzátesszük, hogy Kossuth sem az irtvány, sem a remanentiális földekre nézve később hasonló kezdeményező lépést nem tett, akkor túlzás nélkül következtethetünk arra, hogy 18 O. L. I. M. 1848. álladalmi titkári 2. kútfő, 416/1848. ikt. sz.
