Századok – 1955
Közlemények - Sarlós Béla: A pesti munkásság forradalmi harca és programja 1848-ban 75
88 SARLÓS BÉLA — állapítja meg Révai József.1 6 De, ha a pesti munkásságnak ez a megmozdulása a forradalom kimenetele szempontjából nem is lehetett lényeges, döntő jelentőségű, a magyar munkásmozgalom története szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy ez a politikai aktivitás jóval nagyobb volt, sokkal erősebb visszhangot keltett, semmint azt a marxista irodalom nagy része is feltételezte. 4. A Kenyeret a néjmek falragasz jelentősége A kormány intézkedései, a reakciós. kispolgárság fellépése és az iparostanodaiak megalkuvása meg tudta akadályozni a politikai színezetet nyert· sztrájkmozgalom továbbfejlődését. További tömegmegmozdulásra nem volt elég szervezett a munkásság forradalmi szárnya. Nem hagyta azonban válasz nélkül sem a kormányintézkedéseket, sem a reakciós kispolgárság április 19-i provokációját. A válasz : a Kenyeret a népnek falragasz volt. A cenzúra eltörlése folytán a gyűléskorlátozó rendelet ellenére is lehetővé vált a program megismétlése, sőt éppen falragasz volta még szélesebb körben tette azt ismertté. A falragasz 7 — 12. pontjai választ jelentettek a Nagy Ferenc által terjesztett röpcédulára és a házbérelengedés jelszavára is. A perdíjak megszüntetése, az ügyvédek közhivatalokra alkalmazása, a protekció kiküszöbölése az ügyvédek : a polgárság vezetésében rendkívül jelentős réteg helyzetét javítaná meg. A földosztás, szociális segélyezés pedig gazdasági fellendülést is vonna maga után. A program tehát a gazdasági nehézségekből való kilábolás útját is megjelölte. A programnak a főváros utcáin történt kiragasztása természetesen módot adott arra is, hogy a Pesten megforduló parasztok is megismerjék azt, tehát arra is alkalmas volt, hogy tovább erősítse a parasztok földfoglalási mozgalmát. A plakát minden bizonnyal nagy feltűnést és hatást keltett. Ezt bizonyítja, hogy maga István nádor tett feljelentést ellene Batthyány miniszterelnöknél s ebben a következőket írta : »Az ide mellékelt felhívást, mely a fennálló rend erőszakos felbontására irányzott felszólítást foglal magában és az itteni lakosoknál botránykozást szült, a netán bekövetkezhető sajnosabb események elhárítása és polgárok megnyugtatása tekintetéből a minisztérium figyelmébe ajánlom.«1 7 A »mely a fennálló rend erőszakoá felbontására irányzott« szavak magában az eredeti átiratban is aláhúzva szerepelnek s a nádor az aláhúzott részben helyesen értékelte a követeléseket : azok a feudális maradványokat rögzítő »rend« ellen irányultak s valóban »sajnosabb események« előidézésére voltak alkalmasak — Batthyányéknak a forradalom visszaszorítását célzó törekvései ellen. István nádor nem akármilyen apró-cseprő ügyben tett feljelentést : az idézetten kívül mindössze két esetben. Az egyikben Táncsicsot, a másikban Pálffy Albertet, a Márczius Tizenötödike főszerkesztőjét akarta esküdtszék elé állíttatni. Komoly visszhangot kellett tehát keltenie a falragasznak, ha maga a nádor lépett fel ellene. A feljelentés azonban nem vezetett, de nem is vezethetett eredményre. A sajtótörvény ugyan már megvolt, de még nem jelent meg az esküdtszékeket 16 Révai József: Marxizmus, népiesség, magyarság. Szikra, 1949. 87—88. 1. 17 O. L. I. M. 1848. biint. törvénykezés oszt. 4. kútfő.
