Századok – 1955
Tanulmányok - Balázs Béla: A személyes visszaemlékezések felhasználása népi demokráciánk történetének feldolgozásában 882
894 BALÁZS BÊLA zésére, mozgósították a népet a közmunkák, elsősorban a hadifontosságú közmunkák elvégzésére. De ezenkívül is leírhatatlan gazdagságban bontakozott ki a nép alkotó kedve a népi szerveken keresztül. A békésszentandrási nemzeti bizottság például a csecsemők, a betegek tejellátásának biztosítására tejcsarnokot nyitott és kötelezte az összes tehéntartókat, hogy bizonyos mennyiségű tejet adjanak le számukra. A nemzeti bizottság szervezte meg a kereskedelem megindítását. Két nemzeti bizottsági tag és két kereskedő, valamint a pártok megbízottai hetenként 5—6 szekérrel mentek Nagyváradra és más nagyobb városokba, ahonnét sót, gyufát, élesztőt, lámpaüveget, petróleumot stb. szereztek be. A beszerzett árut szétosztották a kereskedőknek, akik a nemzeti bizottság által megállapított áron árusították. A Szovjet Hadsereg egy egész ciszterna petróleum kiutalásával valamint élelmiszerekkel, cukorral, krumplicukorral stb. segítette a békésszentandrásiakat az élet, a termelés megindításában. A nemzeti bizottság tette meg az első községrendezési intézkedéseket, beindította az olvasóköröket, kultúrműsorok, mulatságok rendezésével a falu társadalmi életét szervezte meg. A szarvasi nemzeti bizottság bölcsődét állított fel, rendbehozatta az iskolákat, megalakította az iskolagyámügyi bizottságot . Ezenkívül a különféle konkrét feladatokkal megbízott bizottságok egész sora jött létre a nemzeti bizottság mellett : közélelmezési, szociális, termelési, forintvédő stb. bizottságok, amelyek irányították a mind szélesebb tömegekre kiterjedő hatalmas demokratikus fellendülést. Nem térhetünk ki részletesen ebben a cikkben azokra a harcokra, amelyek a kommunisták és az őket támogató baloldali nemzeti bizottsági tagok és a reakciónak a nemzeti bizottságokba beépült képviselői között lezajlottak s igy csak röviden utalunk rájuk. Ahogyan országos viszonylatban is kb. 1945 nyarán kezdtek szétválni az utak és kiéleződtek a harcok a koalíción belül a fejlődést a szocializmus, a proletárdiktatúra felé előrehajtó Kommunista Párt és a reakció erői, elsősorban a Kisgazda Párt jobbszárnya között, úgy anemzeti bizottságokban is élesebbé váltak az összeütközések. A reakció, a kizsákmányoló osztályok képviselői, vagy azok fullajtárjai megkezdték sorozatos támadásaikat a demokratikus vívmányok, a kommunisták ellen és igyekeztek fékezni, a kapitalizmus felé visszafordítani a fejlődés irányát. Ebben a vonatkozásban sokat nyújtottak a volt nemzeti bizottsági tagok visszaemlékezései, amelyek sokkal világosabbá, differenciáltabbá tették azt a képet, amelyet ezekről a harcokról az írott anyag alapján kialakítottunk. Először is kitűnt, hogy a kulákság képviselete jóval nagyobb volt a nemzeti bizottságokban, mint ahogyan a rendelkezésre álló pontatlan és gyér kimutatások alapján gondoltuk. A Kisgazdapárt helyi vezetői, egyben nemzeti bizottsági tagjai, túlnyomó nagy többségükben kulákok voltak, középparaszt ritkán akadt közöttük és azok is már inkább később, a baloldali blokk idején kerültek a nemzeti bizottságokba, amikor a kulákok egy részét már kiszorították onnan. (Békésszentandráson pl. a nemzeti bizottság két kulák tagját 1946-ban, Csorváson a kulák nemzeti bizottsági tagokat 1948-ban szorítottták ki.) Már a földreformál is a kisgazdapárti kulákok igyekeztek nehézségeket támasztani, az úri és paraszti birtok határát igyekeztek jóval magasabban megállapítani, mint ahogyan a földreformrendelet megjelölte. Tekintettel azonban a parasztság hangulatára nyíltan nem mertek fellépni, inkább csak akadékoskodásokkal, aggályoskodással igyekeztek hátráltatni a földosztást. Nyíltabban léptek fel azonban a különböző közigazgatási és rendőrségi állások