Századok – 1955

Tanulmányok - Balázs Béla: A személyes visszaemlékezések felhasználása népi demokráciánk történetének feldolgozásában 882

VISSZAEMLÉKEZÉSEK NÉPI DEMOKRÁCIÁNK TÖRTÉNETÉKEK KEZDETEIRE 893 Hasonlóképpen zajlott le a termelés beindítása a többi helységekben is. Kondoroson termelési felelőst neveztek ki, alá 4 mezőgazdászt, valamint gazdasági megbízottakat rendeltek. Tótkomlóson kb. 2400 kat. hold uradalmi földet vetettek be közösen. Szentetornyán az igaerő elosztását úgy szervezték meg, hogy kötelezték az igával rendelkező gazdákat, hogy szántsák föl azok földjeit is, akik nem rendelkeztek igaerővel és megállapították, hogy egy napi igaerővel végzett munkáért 2 gyalognapszám jár. Békéssámsonon a komité oly módon is biztosította az uradalmi földek bemunkálását, hogy egy évre előre kiutalta a kommenciót a volt cselédeknek, akik ennek fejében kötelezettséget vállaltak, hogy 1945. április l-ig helyben maradnak és megmunkálják a földeket. Több helyen, mint pl. Szarvason, Tótkomlóson, Szentetornyán ideiglenesen megmunkálásra családonként osztottak ki földeket, főleg a kapásokat. A legtöbb helyen 1945 nyarán az aratást is közösen végezték el és a terményből az időközben kiosztott földek arányában és az elvégzett munka szerint részesültek. Érdekes, hogy ebben az időben több helyen kísérletek történtek szövetkezetek alakítására. Nagyszénáson pl. 300 kat. holdon és 250 kat. holdon összesen 55 család alakított termelőszövetkezetet . Gádoroson 180 taggal alakult termelőszövetkezet. Tótkomlóson, a volt uradalmi földek nagy részén szövetkezet alakult. Szarvason a földmunkás szövetség 2300 kat. holdat munkáltatott meg szövetkezeti alapon. Megalakításukat a 19-es emlékeken kívül a gazdasági szükségletek, a termelés beindításának érdeke, a rendelkezésre álló gép- és igaerő gazdaságosabb kihasználásának szükséglete tette lehetővé. Komolyabb megalapozottságuk azonban nem volt és a földosztás után széthullottak. (A szarvasi termelő szövetkezeti forma hosszabb ideig fennállott és előzményét képezte a később megalakuló Táncsics termelő szövetkezetnek.) A nemzeti bizottságok nagy szerepet töltöttek be a földosztásnál is. Sok helyen ők írták össze az első igénylőket és kezdeményezték a földigénylő bizottságok megalakítását. A nemzeti bizottságok segítettek eloszlatni a parasztság egy részének a földreformmal szembeni bizalmatlanságát, amelyet a helyi reakció táplált. Hogy ezen a téren jó munkát végeztek bizonyítja az is, hogy több helyen, mint pl. Gádoroson, mikor a rendelet megjelent, a földeket már ki is osztották. A nemzeti bizottságok gyűjtötték össze az első élelmiszerszállítmányokat az éhező Budapest számára. így egyedül Nagyszénáson 3 és fél vagon élelmiszert (lisztet, 3 mázsa sült kenyeret, füstölt sonkát, szalonnát, zsírt, tojást, babot stb.) gyűjtöttek, amelyet a nemzeti bizottság kommunista elnöke személyesen kísért fel Budapestre. A tótkomlósiak két vagon élelmiszert, a békéssámsoniak két vagon búzát, két mázsa zsírt, két mázsa szalonnát, 20 q lisztet, zöldséget stb. szállítottak Budapestnek. A szentetornyaiak tíz szekér élelmiszert küldtek az éhező fővárosnak stb. A nemzeti bizottságok szervezték meg a városi üzemekkel a cserekereskedelmet. így például a békéssámsoni nemzeti bizottság a szegedi dohánygyárral kötött rekompenzációs csereüzletet, amelynek értelmében dohányért hízó disznót adtak. Egy pesti gépgyártól kenőolajat kaptak lisztért. Egy olajütőért két és fél vagon búzát adtak, egy kg sóért egy kg disznóhúst. A tótkomlósi nemzeti bizottság két rendelkezésre bocsátott szovjet teherautóval hetente kétszer szállított lisztet Csepelre és a Goldberger-gyárba ; cserébe zománcedényt, ásót, kapát, textilárut stb. hozott. A népi szervek bevezették a progresszív adózási és beszolgáltatási rendszert, raktárakat állítottak fel a Vörös Hadsereg részére, a kórházak élelme-