Századok – 1955

Tanulmányok - Balázs Béla: A személyes visszaemlékezések felhasználása népi demokráciánk történetének feldolgozásában 882

892 BALÁZS BÊLA Zoltán, Szobek András, Keresztes Mihály és más elvtársak vitték le ezekbe a községekbe a Kommunista Párt útmutatásait és nyújtottak segítséget a helyi kommunistáknak a szervezeti élet kibontakoztatására, a helyi problémák megoldására. Ők magyarázták meg a demokratikus egységfront politikáját és hívták fel a kommunistákat, hogy nyújtsanak segítséget a többi demokratikus párt megalakításához. 1944 november végén, december folyamán, de sokszor csak januárban, februárban alakultak meg a többi pártok és kezdtek összeülni a helyi pártközi értekezletek. 1945 január-február folyamán alakultak meg a nemzeti bizottságok. Alább közöljük néhány nemzeti bizottság szociális összetételét : Szarvas r 2 építőmunkás, 2 földmunkás, 4 törpebirtokos, 1 cipészsegéd, 4 kisiparos, 2 kulák, 1 ügyvéd, 1 háztartásbeli. — Békésszentandrás : 6 kubikos, 1 kertész, 2 kisparaszt, 1 középparaszt, 2 kisiparos, 2 háztartásbeli, 3 kulák. — Kondoros: 6 földmunkás és szegényparaszt, 2 kisiparos, 1 kereskedő, 1 gépkezelő, 3 kulák. — Tótkomlós: 6 földmunkás és szegényparaszt, 3 cipész, 1 gépész, 1 asztalossegéd, 1 molnár, 2 kisiparos, 1 kereskedő, 3 kulák, 1 lumpenproletár. — Békéssámson: 6 földmunkás és szegényparaszt, 2 középparaszt, 1 asztalos segéd, 1 malommunkás, 1 bognármester, 1 gyógyszertártulajdonos, 2 kulák, 1 falusi tőkés (villanytelep és mozitulajdonos), 1 kofa. Nagyjában és egészében hasonlóképpen alakult a többi nemzeti bizottság szociális összetétele is. A nemzeti bizottságokban, működésük egész ideje alatt, vitathatatlan kommunista vezetés érvényesült. Az első forradalmi, népi szervek, majd megalakulásuk után a nemzeti bizottságok tevékenységének nagy része gazdasági jellegű volt. A termelés beindítása helyi viszonylatban a népi szervek erélyétől, szervezési készségétől, a lakosságnak beléjük vetett bizalmától függött, és ha 1944 őszén és 1945 tavaszán a legnehezebb viszonyok között, a rendelkezésre álló rendkívül kevés iga- és gépierővel a földeket megmunkálták, bevetették és ezáltal, ha szűkösen is, de biztosították az ország kenyerét, abban a kommunisták vezetése alatt álló népi szerveknek döntő szerepük volt. A felszabadult nép kezdeményező készségét, alkotó vágyát, munkakedvét a népi szervek irányították a legfontosabb, legégetőbb feladatok megoldására. Egyszerű földmunkások, szegényparasztok, volt sommások, béresek, uradalmi cselédek most egyszerre a termelés parancsnoki posztjaira kerültek, sokszor a volt uradalmi intézők, gazdatisztek, agronómusok hatáskörét töltötték be, országos problémák megoldásában vettek részt. Nagyszénáson pl. mindjárt megalakulása után az Ötös Bizottság teljhatalommal felruházott termelési biztosokat (földmunkásokat és szegényparasztokat) bízott meg a mezőgazdasági munkálatok beindításával. A termelési biztosok vették számba a rendelkezésre álló igaerőt, traktorokat és megszervezték a földek megmunkálását. Kb. 7000 kat. hold uradalmi földet közösen vetettek be. A termelési biztosok a nép nevében lefoglalták az uradalmak magtáraiban levő vetőmagkészleteket, gabonát és kiosztották a lakosságnak. A termelési biztosok engedélye nélkül az uradalmi magtárakba belépni nem lehetett. Csorváson az »Elöljáróság« vette kezébe az őszi mezőgazdasági munkák beindítását. Az uradalmi földekről kollektív alapon szervezték meg a terménybetakarítást és ugyancsak közösen vetették be a földeket. Az igaerőt, a traktorokat szintén közösségi alapon vették igénybe. A Szovjet Hadsereg kb. 200 ló, 12 ökör, 20 tehén valamint árpa-, zab- és tengeri vetőmag rendelkezésre bocsátásával segítette a termelés megindítását.