Századok – 1955

Tanulmányok - Balázs Béla: A személyes visszaemlékezések felhasználása népi demokráciánk történetének feldolgozásában 882

VISSZAEMLÉKEZÉSEK NÉPI DEMOKRÁCIÁNK TÖRTÉNETÉKEK KEZDETEIRE 891 megbízott észrevette a községháza előtt gyülekező tömegben az egyik volt szolgabírót, akit különösebb népellenes bűnök nem terheltek. Feltette neki a tömeg előtt a kérdést, hogy mi célból maradt vissza. Ártani akar-e a demokráciának, vagy munkával szeretné-e jóvátenni azt, amit a múltban vétett a Horthy-rendszer kiszolgálásával? A szolgabíró kijelentette, hogy szeretne dolgozni. Erre ott a helyszínen a nép előtt feleskette és azonnal munkába állította.) Ki kell emelni, hogy az a körülmény, hogy az összes általam bejárt községekben a kommunisták vették kezükbe a felszabadulás után a hatalmat, ők álltak a néptömegek élére és vezették az azonnal meginduló demokratikus, forradalmi átalakulások végrehajtását, természetes, magától értetődő dolog volt a lakosság túlnyomó többsége előtt. A kommunisták voltak a község politikailag legtekintélyesebb emberei, akik közismertek és tiszteltek voltak antifasiszta kiállásukért, mindenki emlékezett a legnehezebb időkben is tanúsított kemény, meg nem alkuvó magatartásukra, az üldöztetésekre, amelyeket elszenvedtek. A helyi kommunisták hirdették évek hosszú során át, amikor látszólag minden ellentmondott nekik, és sokan elfordultak tőlük, a fasizmus bukását, a Szovjetunió győzelmét. A lakosság most igazolva látta őket. Ahogyan Major András elvtárs, a kondorosi baloldali mozgalom egyik régi tagja kifejezte : »Mindenki úgy érezte, hogy a kommunistáknak van erkölcsi joguk az irányításra«, vagy ahogyan Sonkoly János elvtárs, a szarvasi földmunkásmozgalom egyik régi harcosa megfogalmazta : »A remény a kommunistáknál volt. Becsületes, kiálló embereknek ismerte őket a nép.« Azok a különböző elnevezésű első népi, forradalmi szervek, amelyek a felszabadulás után megalakultak, legelső teendőik között — mint ahogyan már említettük — munkásokból, földmunkásokból, szegényparasztokból, általában megbízható baloldali emberekből megalakították a polgárőrséget (egyes helyeken népőrségnek vagy nemzetőrségnek nevezték). A nagyobb helységekben, mint pl. Orosházán, politikai nyomozó osztály is alakult, Szarvason kb. 60 körzetre osztották a községet, minden körzetben parancsnokot neveztek ki, utcánként pedig bizalmiakat választottak. A népi, forradalmi szervek utasítására kezdték meg a polgárőrségek a helyi fasiszták letartóztatását és internálását. Békéscsabán 1944—1945 folyamán kb. 600 fasisztát tartóztattak le és internáltak. Tótkomlóson kb. 100, Szarvason 40—50, Kondoroson 20—30, Nagyszénáson 15, Gádoroson 14—15 stb. helyi nyilast, csendőrbesúgót, leventeoktatót, népellenes jegyzőt internáltak. A kommunista pártszervezetek megalakulása közvetlenül az első hatalmi szervek megalakulása után vagy azokkal egyidőben történt. A legtöbb helyen még 1944 október folyamán megalakították a kommunista pártszervezeteket. A helyi pártszervezetek megalapítóinak nagyobbik része azonos volt azokkal, akik megszervezték a helyi közigazgatást és megindították az életet, a termelést . A kommunista pártszervezetekbe napok alatt nagy tömegek jelentkeztek, kérve felvételüket. A legtöbb helyen azonban az első időkben érvényesültek a szektáns törekvések, és erősen korlátozták a tagfelvételt. Erősen érvényesült az első időszakban — mint ahogyan akkoriban a Kommunista Párt, Rákosi elvtárs többször is helytelenítően rámutatott — a*» 19-es vonal«, a proletárdiktatúrára való törekvés. A helyi kommunisták nagy része nehezen értette meg a demokratikus nemzeti erők összefogásának, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front politikáját. A Kommunista Párt központi kiküldöttei : Vas