Századok – 1955
Tanulmányok - Balázs Béla: A személyes visszaemlékezések felhasználása népi demokráciánk történetének feldolgozásában 882
890 BALÁZS BÊLA főjegyzőnek nevezett ki és újjászervezte a helyi közigazgatást, földmunkásokat ültetve be az elmenekülések folytán megüresedett állásokba. Megbízható emberekből megalakította a népőrséget. Október 8-án megalakították a Kommunista Párt helyi szervezetét. Az alapító tagok : 5 földmunkás, egy géplakatos, egy nyomdász és egy fodrász. Rövidesen újra megalakult a földmunkás szövetség, amely már 1944 őszén kb. 800 tagot számlált. Nagyszénáson a felszabadulás után az egyik régi kommunista házában, ahol azelőtt is össze szoktak gyűlni, összeültek a kommunisták, baloldaliak kb. 11-en, meghányni-vetni a teendőket. Elsősorban két elvtársat megbíztak azzal, hogy menjenek be Orosházára, tájékozódjanak a helyzetről és kérjenek útmutatást. A következő napokban földmunkásokból megalakították az »Ötös Bizottságot«, amely kezébe vette a közigazgatás megszervezését, a termelés megindítását. Az elmenekült főjegyző helyébe egy földmunkást bíztak meg a főjegyzői teendők ellátásával, helyettesítésével pedig egy volt községi díjnokot (régi kommunista fiát) bízták meg. Gádoroson szintén kommunista földmunkások vették kezükbe a hatalmat, egy helyén maradt adóügyi jegyzőt neveztek ki főjegyzőnek, helyetteséül pedig egy földmunkást választottak meg. A régi bíró mellé politikai megbízottat állítottak. Orosházán városi tanács alakult, amelyben a kommunista megbízottak mellett (kb. 10 kommunista működött a főszolgabíróságon és a községházán) résztvettek a régi közigazgatási apparátus helyükön maradt tisztviselői. (Foglalkozás szerint : 5 földmunkás, 2 kőműves, 2 asztalos, 1 lakatos és 1 szabó voltak azok, akik megkezdték az új élet szervezését.) Szarvas szintén október 6-án szabadult fel. Október 7-én kb. heten összejöttek a munkásotthonban, fogták az íróasztalt és bevonultak vele a. város központjába, ahol egy megfelelő épületet foglaltak le és megkezdték a munkát. A következő napokban már számosan csatlakoztak hozzájuk, régi baloldali emberek, szakszervezeti tagok. A helyén maradt főjegyző mellé kommunista megbízottat neveztek ki és rövidesen kommunista bírót választottak. Kondoroson 12 tagú, zömében kommunista, ideiglenes községi tanács alakult. Részt vett benne a régi bíró is. A főjegyzői hatáskört az ideiglenes községi tanács vezetője gyakorolta, helyettesévé egy helyén maradt segédjegyzőt neveztek ki. Tótkomlóson 12 tagú, kommunistákból álló komité alakult (8 földmunkás, 2 cipész, 1 bognár és 1 tanár), főjegyzőnek egy régi ellenzéki ügyvédet választottak, a régi elöljáróság helyükön maradt tagjait munkába állították. Békéssámsonon 4 tagú komité alakult (3 földmunkás és 1 községi írnok), amely kezébe vette a község életének az irányítását. Békésszentandráson a felszabadulás után a következőképpen zajlottak le azok az átalakulások, amelyek helyi viszonylatban tulajdonképpen már népi demokratikus rendünk alapjait vetették meg. Néhány órával a felszabadulás után 6—8 régi kommunista : a 19-es helyi direktórium volt elnöke, egy elvtárs, aki az orosz vörös hadseregben harcolt, volt vörös katonák, egy kubikos asszony, megjelentek a községházán és megkezdték az emberek összeszedését, mozgósítását. Felállították a nemzetőrséget, intézték a község legégetőbb ügyeit, a lakosság különféle ügyes-bajos dolgait. Megkeresték és munkába állították a régi elöljáróság tagjait, egy helyén maradt kisebb beosztású tisztviselőt főjegyzőnek neveztek ki a községházán összegyűlt nép hozzájárulásával. A régi kulák bírót egy ideig meghagyták, majd kommunista bírót állítottak a helyébe. (A régi közigazgatási tisztviselők munkábaállítása sokszor eredeti, a forradalmi helyzet által megkívánt módon zajlott le. Orosházán pl. az egyik kommunista
