Századok – 1955
Tanulmányok - Barta István: A kormány parasztpolitikája 1849-ben. I. 849
A KORMÁNY PARASZTP0L1TIKÁJA 1849-BEïï 875 Nagy József újabb kezdeményezése ; új úrbéri rendelettervezet Nagy József ugyanis nem várt arra, hogy a Honvédelmi Bizottmány iijabb rendelete pontosabban körvonalazza hatáskörét és felruházza az első rendeletből hiányzó intézkedési joggal, hanem a megyeszékhelyen végzett előzetes tájékozódás után hozzáfogott a hozzá beérkezett panaszok helyszíni vizsgálatához. A rendezés irányelveinek meghatározása nélkül, a megyei hatóságok közönyös, vagy éppen gátló magatartása3 4 és a birtokosok ellenséges érzülete közepette azonban munkája nem sok eredménnyel kecsegtetett, bár döntéseinek meghozatalában már eleve igyekezett a korábban általa és Nagy Károly által megfogalmazott alapelvekhez alkalmazkodni, így határozta el, hogy a hivatalos út mellőzésével fordul a Honvédelmi Bizottmányhoz, azon belül is Nyáry Pálhoz, aki az országgyűlés elmúlt nyári időszakában az úrbéri maradványok eltörlésének egyik előharcosa volt, és a baloldal élén a kormányénál jóval radikálisabb törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőház elé. Március 21-én magánlevélben fordult Nyáry Pálhoz, hogy »a nép érdekében« támogatását kérje munkájához. Elmondta levelében, hogy milyen feladatot kapott, hogyan korlátozódott hatásköre »az úrbéri visszaélések megvizsgálására és azok kútforrásainak kipuhatolására« azzal a kiegészítéssel, hogy a megye belbékéjét fenyegető esetekben intézkedések megtételére is fel van hatalmazva. »Egy tárgy van — írta Nyárynak —, ami sürgetősebb intézkedést kíván. Ezen megyében minden helység lakossainak nagy része majorság-zsellérnek tartatik, de a lakosok magukat úrbérieknek lenni állítják és a 848:9. törvényt magukra alkalmazzák ; a követelő földesurak felette sok embert intettek meg, hogy Szentgyörgynapra telkeikből kimenjenek : és most csak a földesuraktól, illetve a szolgabíráktól függ, hogy tömegestől legyen a nép földönfutóvá.« Megemlítette Nagy József, hogy a panaszok forrásáról és az orvoslás módjáról, valamint első vizsgálatairól már jelentést tett a Honvédelmi Bizottmánynak, s kérte Nyáryt, hasson oda, hogy mielőbb megkapja a Bizottmán y utasítását, » mert, az fog nekem a vizsgálat alatt lévő számos panaszokra nézve irányul szolgálni, és a közbéke tekintetében nagyobb eredményt biztosít, ha én a helyszínén a vizsgálat után megmondhatom a feleknek, mihez tartsák magukat, mintha a naponként szaporodó minden apróbb panaszra a honvédelmi bizottmány határozatára hosszú ideig kell várakozniok«.3 5 Nagy József levele mellett egy másik, Kossuthnak címzett levél is érkezett a Honvédelmi Bizottmányhoz Szatmár megyéből. Mándy Péter mikolai birtokos írta, a szatmári pecsovicsok egyik régi, jellegzetes képviselője, s belőle megítélhette a Bizottmány, hogy milyen erőkkel kell megküzdenie Nagy Józsefnek szatmári küldetése során. Mándy március 15-én kelt levele a szat-34 A megyei hatóságok kezdettől bizalmatlanul nézték Nagy József tevékenységét és igyekeztek akadályokat gördíteni munkája elé. így már közvetlenül Nagykárolyba érkezése után felírtak a Honvédelmi Bizottmányhoz és kérték, hogy Nagy József hatásköre »azon esetre, ha a megye hanyagsága be nem bizonyosodnék, csupán a vizsgálatok megtételére szorittassék, a törvényes intézkedések a megyének hagyatván fel«. A Honvédelmi Bizottmány azt válaszolta, hogy Nagy József megbízat ása csak a panaszok gyökereinek feltárására szól, de fel van hatalmazva arra is, hogy ha egyes esetek a békesség fenntartása szempontjából azonnali intézkedést igényelnének, ezeket az eseteket eldöntse, utólagos jelentéstétel kötelezettsége mellett. (A felirat és a válasz OHB 2583/1849. sz. alatt van, kiadva KÖM XIV. 551. 1.) 35 Nagy József s. k. magánlevelét 1. az OHB 5194 : 1849. sz. iratcsomóban.
